Bunyóra vágyik Bálint Antónia

- Egy véletlennek köszönhetem ezt a sportot. Egyik nap, amikor rosszkedvűen lementem az edzőterembe, semmihez nem volt kedvem, depressziós voltam, levert, és egyszer csak jöttek az ismerős lányok a bokszkesztyűvel, és mondták, hogy ilyen állapotra a legjobb a thai boksz. Hallgattam rájuk, beálltam az edzésre, és öt perc múlva már semmi bajom nem volt - mesélte a Borsnak Bálint Antónia, aki azóta is heti rendszerességgel bokszol, ám lassanként szeretné ezt feltornázni heti két edzésre.

- Egyelőre csak a zsákot ütögetem, és persze próbálok helytállni az erőnléti edzéseken. Azonban rengeteget kell még tanulnom ahhoz, hogy esetleg ringbe lépjek. Ha ott lennék, annyi bizonyos, hogy addig mennék előre, míg le nem győzném az ellenfelemet. Úgy érzem, a buldog természetemet jól tudnám hasznosítani ebben a sportágban.

Persze van bennem félsz is: nem szeretnék monoklival, vagy ne adj' isten, két hiányzó foggal szembesülni a tükörben, úgyhogy ha egyszer nyílt harcra kerülne sor, biztosan az összes létező védőfelszerelést magamra ölteném. De még nincs meg ehhez az erőm: már az intenzív ugrókötelezés is kifáraszt, nagyon kemények az edzések. Persze ezt kicsit sem bánom. Szeretnék még ledobni magamról két kilót: nem vagyok nagy fogyókúrázós, és a súlyvesztést inkább a mozgással próbálom megoldani - mondta Bálint Antónia.

borsonline.hu