Sérülés ide vagy oda, a kosaras Juhász Dorkát egy szakadt keresztszalag sem állítja meg

Bár ez a szezon ugrott a tizenhét éves pécsi kosárlabdázó, Juhász Dorka számára a térdsérülése miatt, a fiatal lány nagyon pozitív és kemény munkával igyekszik visszanyerni régi formáját. A Pécsi Újság.hu-nak többek között arról beszélt, miért a kosárlabdát választotta, mik a tervei a jövőre nézve, és mit csinál, ha éppen nem a labdát bűvöli. 

- Azt hiszem, esetedben nem véletlen, hogy a kosárlabda mellett kötöttél ki.

- Abszolút nem. Kiskoromban versenyszerűen úsztam, azonban az általános iskolában elkezdtem kosarazni. Ez egyértelműen édesanyám, Balázs Hajnalka hatására történt, hiszen ő sokszoros magyar válogatott kosárlabdázó volt, így ez egyfajta motiváció volt számomra, hogy kövessem őt ezen a pályán - mesélte Juhász Dorka.

- Nagyon fiatal vagy még, s máris utolért az egyik legsúlyosabb sérülés, amit egy sportoló elszenvedhet. Mi történt?

- Nyáron két nemzetközi versenyen vettem részt. Az U19-es válogatott csapattal a világbajnokságon szerepeltünk, ott a kilencedik helyet szereztük meg, az U18-assal pedig ötödikek lettünk az Eb-n. A legjobb négybe kerülésért játszottunk, amikor egy rossz mozdulatnak köszönhetően elszakadt az elülső keresztszalagom.

- Ez nem hangzik túl jól, de úgy tudom már megműtöttek, és szorgalmasan csinálod a rehabilitációt.

- Szeptemberben volt a műtét Budapesten, s utána egyből elkezdődött a rehabilitáció. Naponta járok gyógytornára, nemrég kezdhettem el úszni és biciklizni. Egyelőre úgy tűnik, minden rendben halad, szépen gyógyul a térdem, remélem ez így is marad, azonban az idei szezonban sajnos már nem léphetek pályára a PEAC-Pécs színeiben, mert a teljes felépülés kilenc hónapot vesz igénybe.

- Mit csinálsz szabadidődben?

- A szabadidőmet legszívesebben a barátaimmal töltöm, a mozi és a kávézás kifejezetten gyakori programunk. Ezen kívül szeretek olvasni, külföldi sorozatokat nézni, édességeket sütni.

- A tanulással kapcsolatban milyen terveid vannak?

- Jelenleg a PTE Babits Mihály Gimnázium angol tagozatos, végzős tanulója vagyok. A továbbtanulás nagyon fontos szempont a jövőmmel kapcsolatban, hiszen a kosárlabdázás mellett, ha tudok, szeretnék majd mással is foglalkozni, ezért mindkettőre ugyanakkora figyelmet fordítok. Terveim között szerepel, hogy szeptembertől pszichológia szakos hallgató legyek.

- És a kosárlabda?

- Talán nem meglepő, ha azt mondom, szeretnék profi sportoló lenni, s a felnőtt válogatott oszlopos tagjává válni, azonban tudom, hogy végig kell járnom a ranglétrát. A jövő évre nézve még nem tudom biztosan, hogy hol
folytatom a tanulást és a sportot. Felmerült több külföldi és hazai lehetőség is, de jelenleg a teljes felépülésemre koncentrálok, most az a legfontosabb, na meg persze az érettségi - zárta le nevetve.

Dittrich Zsófia - Fotó:Dittrich Éva