Élvonalban a magyar olimpiai jutalom

Az augusztusi ötkarikás játékokon a magyar bajnokok közül Kovács Katalin (képünkön "aranyos" párjával, Janics Natasával) érdemelte ki a legtöbb pénzt, ezüstérmével és negyedik helyezésével együtt összesen 39,2 millió forintot kapott. A csúcskereső a háromszoros ezüstérmes Cseh László volt 54 millióval. Az egyéni aranyéremért 20 millió forint járt.

Az MTI által végzett felmérés során kiderült, hogy a legnagyobb adakozó a Dominikai Köztársaság kormánya: Felix Diaz ökölvívó, aki hazájának egyetlen olimpiai bajnoki címét szerezte, busás - 31,3 millió forintnak megfelelő - összeget vágott zsebre.

Spanyolország ugyancsak bőkezűen bánik a pekingi hősökkel, Rafael Nadal és négy társa ugyanis átszámítva 23 millió forintot kasszírozott. Oroszországban fejenként 18,5 milliót kap a 23 olimpiai győztes. A Belgium egyetlen bajnoki aranyát elérő magasugrónak, Tia Hellebautnak 12,2 millió jár, míg az 51 arannyal taroló kínai házigazdák fejenként 11,9 millióval dotálták a sikert.

A képzeletbeli rangsor hátsó fertályában két nagy sportnemzet "kullog": az Egyesült Államok részéről darabonként 4,2 milliót ér a 36 arany, a németek pedig mindössze 3,6 milliót juttatnak a legjobbaknak.

Az olimpia előtt a nemzetközi rangsor hátsó felében szerénykedő országok kormányaitól hihetetlen ígéretek láttak napvilágot, melyek azért hiúsultak meg, mert az érintett sportolók arany nélkül tértek haza. Így hiába kínáltak Peruban 7,6, Guatemalában 10, Kolumbiában 12,8, a Fülöp-szigeteken 50, Malajziában 55, Szingapúrban pedig 120 (!) millió forintnak megfelelő összeget a diadalért, a pénz az államkasszában maradt.

Utólag érthető volt a tadzsik kormány visszafogottsága: a közép-ázsiai ország - a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva - előzetesen mindössze 1,7 milliót szánt a győztesek jutalmazására, de végül azt is máshová csoportosíthatta át.

A Magyarországon honos életjáradék - amely egy arany után jelenleg havi nettó 185 ezer forint a 35. évüket betöltött olimpiai bajnokoknak - külföldön nem számít bevett szokásnak. A Koreai Köztársaságot és Szerbiát leszámítva egyetlen vizsgált országban sem dívik - igaz, a kínaiak már fontolgatják a bevezetését.

Az orosz olimpiai aranyérmesek idén feltehetően 100 ezer dollárt - csaknem 15 millió forintot -, a második helyezettek 60, a harmadikok 20 ezer dollárt kapnak a pekingi olimpiát követően.

Erről csak annyit lehet tudni, hogy Leonyid Tjagacsov, a nemzeti olimpiai bizottság elnöke még júliusban kérte Vlagyimir Putyin kormányfőtől, hogy az athéni olimpia után fizetett 50, 30, illetve tízezres pénzjutalmakat duplázzák meg. Arról nem érkezett információ, hogy életjáradékot kapnának az orosz olimpiai érmesek.

Ezzel szemben a minap a pekingi olimpián nyújtott teljesítményük elismeréseként mindannyian kaptak Dmitrij Medvegyev elnök ígéretének megfelelően egy-egy jó autót, méghozzá a hírek szerint BMW-t. Az athéni olimpia után Mercedes terepjáró volt az ajándék.

Emellett a jobb módú szövetségek - például amelyek élén valamely dúsgazdag oligarcha áll - maguk is díjazzák sportolóik olimpiai teljesítményét: így a győztes ökölvívóknak fejenként fél millió dollár ütötte a markát.

Nem szólva arról, hogy az olimpikonok szép ajándékra számíthatnak szülővárosuktól, lakhelyüktől is: akárcsak Athén után, idén is sokan kaptak ajándékba lakást.

Aranypénzben fizetik ki az osztrák érmeseket

A pekingi olimpiai játékokon dobogós - egy második és két harmadik - helyezést elért osztrák sportolók nem részesültek készpénzjutalomban, hanem a Bécsi Filharmonikusokról (Wiener Philharmoniker) elnevezett, színaranyból készült pénzérmékkel ismerték el teljesítményüket.

Az Osztrák Olimpiai Bizottság képviselője az MTI bécsi irodájának elmondta, hogy a második helyezett versenyző összesen 11 ezer euró, a két bronzérmes pedig kilenc-kilenc ezer euró értékben kapott az érmékből.

A röviden Philharmonikernek nevezett, numizmatikai és befektetési értékkel egyformán bíró érmét a legtöbb országban fizetési eszközként is elfogadják. 10, 25, 50 és 100 euró értékű formátumokban öntik. Egyik oldalán a Wiener Musikvereinst Aranytermének orgonáját ábrázolja, a másikon különböző hangszereket.

Az alpesi országban az olimpiai érmeseknek nem folyósítanak életjáradékot.

Hellebaut és párja 67 500 eurót keresett

Belgiumban 50 ezer euró jutalom jár az egyéni olimpiai aranyéremért, 30 ezer az ezüstért, 20 ezer a bronzért, 10 ezer a negyedik helyért, míg az 5-8. helyezések egyformán 5-5 ezer eurót érnek. Csapatsportokban a sportolók fejenkénti jutalma az egyéni összegek egynegyede.

Bizonyos sportágak képviselőit - például az atlétákat - külön csoportként kezelik a jutalmazásnál, és őket az egyénivel megegyező összdíjazáson felül még fejenként 10 százaléknyi pótjutalom illeti meg. Így az ország egyetlen olimpiai aranyát nyerő magasugró, Tia Hellebaut 55 ezer eurót (13,4 millió forint) kasszíroz. Az ezüstérmes 4x100-as női váltó hat tagja (beleértve a két tartalékot is) fejenként 8 ezer euróhoz jutott (összesen 30 ezer a második helyért plusz fejenként 3 ezer euró pótjutalom).

Az edzők jutalma a sportolóknak járó juttatás egynegyedével egyezik meg. Hellebaut edző-élettársa, Wim Vandeven tehát 12 500 euróval gazdagodott, ketten együtt pedig 67 500 eurót zsebeltek be. Életjáradék Belgiumban a legkitűnőbb olimpiai szerepléssel sem jár.

Bár az említett jutalmakat a helyi olimpiai bizottság adja, formailag nem az államtól kapják a sportolók. A sport ugyanis a sajátos politikai berendezkedésű országban nem központi, hanem közösségi hatáskörben van, így a nemzeti olimpiai bizottságot egyik közösség sem ismeri el sajátjának. A jutalom alapjául a szerencsejáték-bevételekből elkülönített pénzalapok, valamint magáncégek adományai szolgálnak.

Az érmeseknek járó juttatások Athén óta nem változtak Belgiumban.

Csak 15 ezer eurót kaptak a német aranyérmesek

Tizenötezer eurós jutalmat kaptak a német aranyérmesek a pekingi olimpia után - tájékoztatta az MTI-t a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) sajtószóvivője.

Markus Böcker ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jutalmat nem az államtól független szövetség és nem is az állam folyósította, hanem a Német Sportsegély Alapítvány. Sem az állam, sem a szövetség nem finanszírozza, s pénzügyileg nem jutalmazza a sportolókat - jelentette ki.

Németország összesen 41 érmet szerzett az ötkarikás játékokon: a 16 arany mellett 10 ezüstöt és 15 bronzot. Az ezüstérmesek 10 ezer, a bronzérmesek pedig 7500 eurót kaptak fejenként az alapítványtól - függetlenül attól, hogy egyéniben vagy csapatban álltak dobogóra.

Az alapítvány pénzjutalomban részesítette azokat a német sportolókat is, akik a legjobb nyolc között végeztek. Így a negyedik helyért 4 ezer, az ötödikért 3 ezer, a hatodikért 2500, a hetedikért 2 ezer, míg a nyolcadikért 1500 eurós jutalom járt.

A szóvivő elmondta, hogy a magyarországihoz hasonló, az olimpiai aranyérmeseknek járó "élethossziglani" járadék Németországban nem létezik. Az alapítvány ugyanakkor rendszeres támogatásban részesít csaknem 4 ezer sportolót, köztük olimpiai bajnokokat, illetve érmeseket is, de csakis sportkarrierjük segítésének céljával. Így a rendszeres pénzügyi támogatás azt a célt szolgálja, hogy a kiemelkedő versenysportolókat segítsék a felkészülésben, edzési lehetőségeik javításában, valamint akár tanulmányaik folytatásában is. A sportpályafutás befejeződése után azonban ez a támogatás is véget ér.

A Német Sportsegély Alapítványt 1972-ben hozták létre, mégpedig a gazdaság támogatásával. Az akkori Nyugat-Németországban ugyanis felvetődött az az igény, hogy egy az egykori NDK állami amatőrtámogatási rendszeréhez hasonló szisztémát hozzanak létre. A gazdaság legtekintélyesebb képviselői ezt követően hozták létre a magánalapítványt, amely azóta is egyeduralkodónak számít a német sportfinanszírozás terén.

Az amerikai sztároknak nem kell a jutalom

Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) 1984 óta fizet pénzdíjakat az olimpiai érmeseknek, az aranyért 25 ezer dollár jár, az ezüstért 15 ezer, a bronzért 10 ezer. Ezenkívül az egyes szakszövetségek, főleg a gazdagabbak, további jutalmat adnak az érmet szerző sportolóknak.

Az olimpiai szereplésre felkészülő sportolók havi juttatást is kapnak a bizottságtól, ennek összege az évi 36 ezer dollárt, a havi 3 ezret érheti el. Ez a támogatás az utóbbi 8 évben létezik. Ez a juttatás kifejezetten a sportolók megélhetési és edzési költségeinek fedezetéül szolgál, ha jobban teljesítenek, többet kapnak, fizetik az egészségbiztosításukat, az edzői díjakat, ezek eléggé borsos kiadások. A szövetségi olimpiai központokban felkészülők részére szállást és ellátást is biztosítanak.

Darryl Seibel, a USOC volt szóvivője azt mondta, hogy ezt a támogatási rendszert a sportolók ösztönzésére hozták létre.

Az USA-ban az igazán sikeres, nagy sportolóknak nincs szükségük ezekre a támogatásokra, akkora reklám- és szponzori bevételeik vannak, hogy nem veszik igénybe a USOC támogatását. Több sportoló az érmekért járó pénzt humanitárius célra ajánlja fel, vagy a

Az Egyesült Államokban nem létezik életjáradék a győztes olimpikonok esetében.

Szerény jutalom és életjáradék Szerbiában

Szerbiában nemrég fogadták el azt a törvényt, amely szabályozza az olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmesek állami jutalmazását.

Ennek értelmében csapatsportokban az olimpiai aranyért 400 ezer euró, az ezüstért 350 ezer, a bronzért 300 ezer jár. A Pekingben bronzérmet szerzett pólósok tehát ez utóbbi összeget osztják tizenhárom felé.

Az egyéni sportágakban kategóriánként ennek 15 százaléka a díj, tehát Szerbia másik pekingi éremszerzője, Milorad Cavic, az 50 méter pillangó ezüstérmese 3750 eurót kap. A pénzt az éppen érvényes nemzeti banki középárfolyam alapján számolva dínárban fizetik ki. Jelenleg az árfolyam 75 dinár/euró körül mozog.

Három év óta az olimpiák, vb-k és Eb-k első három helyén végzettek már életjáradékot is kapnak attól kezdve, hogy betöltik 35. életévüket. Ez a mindenkori szerbiai átlagfizetéshez igazodik, ami jelenleg mintegy havi 34 ezer dínár.

Az olimpiai bajnokok ennek a háromszorosát kapják, ami havi 1360 eurónak felel meg, a legalsó kategóriába tartozó Európa-bajnoki bronzérmesek pedig a havi átlagfizetést, ami most valamivel több, mint 450 eurót ér.

MTI/origo