Újra a PAB-székházban tartanak előadást Bolyai-ösztöndíjasok

Október 25-én (csütörtökön) 16 órakor kerül sor a PAB-székházban (Pécs, Jurisics M. u 44.) a Bolyai Ösztöndíjasainak előadássorozatának második előadására.

Előadók:

Herger Csabáné PTE ÁJK
"Egyházi autonómia Magyarországon a jogtörténeti fejlődés tükrében"
Eötvös József 1870 februárjában a kultusztárca költségvetési vitája során hivatali célkitűzéseit számba véve szólt arról, hogy "alkotmányos országban, hol az egyenlőség elvéből kell kiindulni mindenben", az állam és az egyházak közötti jogviszonyt tekintve csak két követhető modellt lát: a franciát, ahol "az állam egyenlő befolyást gyakorol valamennyi felekezetre", és az amerikait, "ahol minden felekezet tökéletesen szabad". Előadásom során három kérdésre keresek választ: milyen jogállást élveztek az egyházak itthon, Eötvös kultuszminiszteri működése idején; miért a francia és az amerikai modellt tekintette a liberális katolikus Eötvös példamutatónak; illetve halála után, az ún. magyar kultúrharc idején milyen formában valósult meg az egyházi autonómia hazánkban.

Lanszki József KE ÁTK
„Ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája"
A hazai ragadozó emlősök táplálkozási szokásai főként a rejtőzködő, éjszakai életmódjuk miatt nehezen vizsgálhatók. Ugyanakkor, az egyes fajok természetvédelmi, vadgazdálkodási, halászati (közegészségügyi, stb.) szempontból jelentősek. Táplálékszerző viselkedésük jobb megismerése a kezelési és a védelmi feladatokat segíti. Célom volt a korábban megkezdett kutatások (pl. a vidra több szempontú post mortem vizsgálatának) folytatása, valamint a táplálkozásvizsgálatok eredményeinek összegzése. Ennek során leírtam 14 hazánkban előforduló faj (ill. taxon) táplálékmintázatát, területenként értékeltem a ragadozó közösségek fajai közötti, valamint a ragadozó és zsákmánya közötti kapcsolatokat, továbbá átfogó összehasonlító vizsgálatban elemeztem a hazai fajok sajátosságait. Előadásomban egy fajnak, a hazánkba visszatért aranysakálnak a szerepét értékelem részletesebben.

Schwarcz Attila PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika
„Mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatok (MRI) alkalmazása az alap és klinikai idegtudományi kutatásokban"
A mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatok népszerűsége egyrészt a kiváló felbontású anatómiai képekben rejlik, másrészt a vizsgálatok nem jelentenek káros hatást az állati - emberi szervezetre. Az MRI képalkotási módszer alkalmas továbbá nem csak a biológiai struktúrák kimutatására, de az agyi funkciók megjelenítésére is. Az MRI-t sikerrel alkalmaztuk gyógyszer kísérletekben, ahol agy vizenyőben szenvedő patkányoknak adott gyógyszer hatásosságát tudtuk mérni élő állatokban. Az MRI módszer nem csak az állati agy, de az emberi agy vizsgálatára is alkalmas. Vizsgáltuk a fájdalom kiváltotta agyi működés mintázatot porckorongsérves betegekben, továbbá agysérülést szenvedett betegekben az agyi funkciókat. Az agydaganatok eltávolításának műtéti tervezéséhez is már elengedhetetlen az MRI, az általunk fejlesztett új módszerekkel az agydaganatok nagyobb biztonsággal eltávolíthatók.

Kiss Gábor Zoltán PTE BTK
„A kétkomponensű játék" (Problémák és kérdésirányok a videojátékról folyó beszédben)
Sajátos kettősség jellemzi a videojátékot (mint kifejezésformát) és a róla folyó beszédet, mivel a játék két komponense ambivalens viszonyban állnak egymással. Interaktív alapszerkezete, mechanizmusai és absztrakt szabályai felől másodlagos a megjelenítése és az elbeszélése; ugyanakkor bajosan állítható, hogy a játékélmény független volna az utóbbiaktól. A videojáték-kritika gyakran a média- és filmtörténetből ismerős mechanikus és ideiglenes szempontokra fókuszál a játékkal kapcsolatban (ami nem ritka a médiumok korai időszakában); máskor pedig túlértékeli a játék esztétikai, narratív és művészi jellemzőit. Technológiai versenyként képzeli el a médium fejlődését, azaz a mechanikus jellemzőire koncentrál; míg máskor a hagyományos médiumok felől próbálja meghatározni. A videojáték iteratív és procedurális jellemzői - bár rokoníthatóak egyes filmes és irodalmi műfajokkal - nem engedik meg a felszínes összevetéseket. Az előadás a videojáték legsajátabb jellemzőivel foglalkozik, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy összevethető-e (és ha igen, mennyiben összevethető) más kifejezésformákkal?

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága