Újabb csontváz a szekrényből

Vagy mégsem?

A helyzet: 2004-től kezdve, sorozatos hibákat, ballépéseket követett el a városvezetés, majd 56 millió forintért lemondtak egy olyan telekről, amely ma 400 milliót ér.

A terv

A hetvenes évek végén alakították ki a Megyeri téren azt a parkot, amelyet most egy építési vállalkozás készül feltúrni - egy 70 lakásos társasházat álmodtak meg a zöld helyett. A háromemeletes épület 1200 négyzetméteren állna, három üzlettel és mélygarázzsal.

A területet - a Magasházzal együtt - 1994-ben adta el az önkormányzat jó feltételek mellett egy osztrák ingatlan befektető cégnek. A város részéről - a közgyűlés felhatalmazásával - Mikes Éva akkori alpolgármester látta el kézjegyével a szerződést, a vevő pedig a cég magyar képviselője, alkalmazottja (az akkor még egyébként a politikától távol) álló Erb József volt.

A megállapodás szerint az osztrákok úgy tervezték, felújítják az életveszélyes épületet, majd két szintet visszakapott volna az önkormányzat saját hasznosításra. Az eredeti tervek szerint tehát a megújuló 25 emeletes ház és - a maihoz hasonlóan - park maradt volna a Megyeri téren, amely alatt mélygarázsokat akartak kialakítani.

Az építési engedélyt viszont - úgy tudjuk, a terület MSZP-s képviselője, Szili Katalin személyes közbenjárására - megfellebbezte egy szomszédos lakó, így nem kezdődhetett el az építkezés.

Az első ballépés: ingatlanbiznisz

A város évekig sajátjaként gondozta, ápolta és védte a területet. Fejlesztette a közvilágítást, és a lakókkal közösen kandellábereket állított fel. Az osztrák cég, az Immo Kft. tulajdonosai időközben pénzügyi zavarba kerültek, ezért eladták a céget, ezzel pedig a területet is.

A vevők azonban nem teljesítették a várossal kötött szerződést, ezért Toller László polgármestersége idején, 1998-ban, a város bíróságra vitte az ügyet.

Hosszas pereskedés után, 2004-ben a város visszakapta a Magasházat, de a teret nem. 56 millió forintot ítélt meg a bíróság az önkormányzatnak, ennyit kellett fizetnie Pécs kasszájába a cégnek. A társaság azonban fölajánlotta, hogy az ítélettől függetlenül visszaadja a teret is - amelyért elsősorban csereingatlant kért.
 
A város össze is állított egy ingatlancsomagot, amely végül a PVV ZRt-hez került. Kelemen László - Toller László bizalmasa, az akkori vezérigazgató - azonban nem cserélt, hanem egyenként eladogatta az összes szóba jöhető ingatlant. Ez volt az első komoly hiba.

A második ballépés: hivatali tötymörgés

A második hiba szintén 2004-ben történt, amikor is egy törvény miatt hatályát veszítette a részletes rendezési terv - amelyben a Megyeri tér még parkolóként szerepelt.

Az önkormányzatnak tehát a területre érvényes új szabályozási tervet kellett készítenie, de ez csak egy év alatt sikerült. A telek tulajdonosa azonban, kihasználva a lehetőséget és a hivatal lassú munkáját, időközben elvi építési engedélyt kért egy 70 lakásos társasházra a területen, melyet meg is kapott, Bólyból.

A harmadik ballépés: időzavarban

Tollerék - az elvi építési engedély miatt - úgynevezett "felügyeleti intézkedést" kezdeményeztek a közigazgatási hivatalnál, amely ennek során, 2005 januárjában, érvénytelenítette a 2004-es elvi építési engedélyt. Az építtető azonban fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság végül kimondta: az építési engedély érvényes, mert a felügyeleti intézkedés a határidő lejárta után indult. Az önkormányzat elfogadta a döntést, nem támadta meg a bírói ítéletet.

A negyedik ballépés: kapkodás

A Tasnádi Péter, majd halála miatt Tóth Bertalan vezette önkormányzat követte el a negyedik hibát az ügyben.

A Magasház lázas eladása közben ugyanis elfelejtkeztek a Megyeri térről. Az általunk megkérdezett ingatlan- és jogi szakértők állítják, a spanyol befektetővel, a Grupo Milton-nal olyan megállapodást lehetett volna kötni, melyben a város csak úgy járul hozzá a Magasház eladásához, ha a cég megvásárolja a magántulajdonban lévő teret is, ahol mélygarázsokat épít, a parkot pedig meghagyja.

A város részéről azonban nem erről, és nem így folytak a tárgyalások - senki nem törődött a térrel. A Grupo Milton-nal végül megköttetett az üzlet, de a Megyeri tér kimaradt ebből. Mivel a terület tulajdonosának volt elvi építési engedélye 2004-ből, kivárt. Egészen tavaly őszig, amikor is egy frissen megalakult projektcégnek - pécsi és offshore tulajdonosokkal - tovább adta a területet.

Valami jobb kellene

A projektcég azután május 25-én lezárta a Megyeri teret, és elkezdték letarolni a növényzetet. A lakók tehetetlenül nézték, amint parkjukat dózerolják a gépek... - aztán tiltakozásba kezdtek.
 
A mai városvezetés előtt azonban már nincs túl sok jogi lehetőség.

Információnk szerint tárgyalásokat kezdtek a céggel annak érdekében, hogy megóvják a lakók környezetét. Vélhetően egy csereingatlan lehet a megoldás, a telek mai értéke ugyanis nagyjából 300 millió forint lehet, szakértői becslések szerint. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a cég igényt tarthat még plusz pénzekre is (a tervezés és a projekt-költsége, stb. miatt), akkor a tényleges érték elérheti a 400 milliót is. Ennyi pénze azonban nincs a városnak.

A helyzet tehát jelenleg az, hogy - 2004-től kezdve - sorozatosan súlyos hibákat követett el a városvezetés, és 56 millió forintért lemondott a Megyeri tér lakóiról és egy 400 millió forintot érő telekről.

Kíváncsian várjuk a folytatást.

EQM - Fotó: youtube.com