Szeptemberben várható ítélet Tubes-ügyben

A több tucat civilt, környezetvédő szervezetet, illetve Pécs önkormányzatát tömörítő felperesek azt állították, hogy az önkormányzatnak van perbeli legitimációja, melyet az alperesek az előző tárgyaláson vitattak. Előadásuk szerint nem kell felhatalmazás a testülettől, hogy az önkormányzat perbe szálljon a minisztériumi döntés ellen.

A felperesek jogi képviselői az építési engedély törvénytelenségeit ismertetve
kifejtették, hogy a lakosság véleményét nem vették kellő mértékben figyelembe, a radar által kibocsátott nyaláb veszélyezteti a lakók egészségét és nem illik az építmény a környezetbe.

Kiemelték továbbá, hogy az építkezés a tettyei vízbázis védőzónájában van, ezért veszélyezteti Pécs ivóvíz ellátását.

Nem értettek egyet a felperesek jogi képviselői az alperes azon korábbi állításával sem, hogy a radar megépítése beleillik a korszerűsítés fogalomkörébe, mert a jelenleg ott lévő kommunikációs átjátszó állomást teljesen le kell rombolni a lokátor felépítéséhez.

A felperesek közölték: a minisztérium nem csak a radarállomásnak helyt adó építési telken, hanem a szomszédos telken is építkezik, amelyre nincs jogerős engedélyük.
Továbbá kérik, hogy a bíróság rendeljen el helyszíni tárgyalást a bizonyítási eljárásban, mert szerintük csak így lehet jól bemutatni az ottani helyzetet.

Az alperes Honvédelmi Minisztérium jogi képviselői úgy látják, hogy az önkormányzatnak mindenképpen kellett volna felhatalmazást kérnie a képviselő-testülettől, ennek hiányában viszont illegitim az önkormányzat perbelisége. Szerintük ugyanis a jelenlegi dokumentum nem megfelelő.

Az egészségkárosító hatásokról szólva az alperesek közölték: a radarból érkező főnyalábok 360 méterrel magasabban lennének, mint a legmagasabb ház teteje, a lokátor pedig mintegy egy kilométerre van a legközelebbi lakott háztól. Emiatt az expozíciós érték nem éri el a határérték tízezred részét, egészségkárosító hatása emiatt - álláspontjuk szerint - nincs.

Az alperesek kifejtették, hogy a vízbázis védelmére előzetes tanulmányok születtek, melyet az építési engedélyhez csatoltak és cáfolták, hogy a szomszédos telken építkezéseket terveznek. Ugyanakkor nem tagadták, hogy jelenleg is folynak ott építkezések, de ezeket le fogják állítani.

Állításuk szerint a radarnak nincsen semmilyen a természetre káros hatása, kialakítása illeszkedni fog a környezetbe, építéséhez természetes alapanyagokat fognak használni.

Az alperes azt állította, hogy az építkezés beleillik a korszerűsítés fogalomkörébe, hiszen a jelenleg is üzemelő átjátszó állomás most is toronyként funkcionál, melyen egy átjátszó berendezés van. Elmondásuk szerint a tornyot megerősítik, az átjátszó helyére pedig egy radar kerül majd.

Hangsúlyozták, hogy az építkezés nem társadalomellenes és nem sérti a közösségi normákat, hanem a nemzet védelmét szolgálja.

A bíróság megszüntetett két olyan indítványt, melyet a felperesek nyújtottak be. Az alkotmánybírósági indítványt arra hivatkozva szűntették meg, hogy a bíróság nem észlelt alkotmányellenességet.

A felperesek az Európai Bírósághoz azért fordultak, mert szerintük sérült a közösségi jog, a bíróság viszont arra hivatkozva utasította el az indítványt, hogy a felperesek nem neveztek meg konkrét jogsértést.

Mindkét esetben van helye fellebbezésnek. A tárgyalás szeptember 17-én a tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódik, a bíró tájékoztatása szerint ezen a tárgyaláson ítélet is várható.

A civil szervezetek azért perelték be a Honvédelmi Minisztériumot, mert szerintük törvénytelen a miniszter által jóváhagyott másodfokú miniszteri határozat, mely engedélyezi az építést.

A minisztérium korábban jelezte, hogy a jogerős építési engedély végrehajtását mindaddig nem kezdi meg, amíg a civilek által indított közigazgatási perben jogerős ítélet nem születik.

(mti)