Siralmas az állatok helyzete Dezső Kármen szerint, aki több száz négylábút mentett már meg

2017. március 05. vasárnap 15:40

Szinte minden idejét állatok mentésére fordítja Dezső Kármen (képünkön). A Pécsett élő hölgy a közösségi oldalon elszánt, tetovált állatmentőként jellemzi magát, munkatársunknak úgy nyilatkozott, nem tartozik azok közé, akik tétlenül nézik, ha kegyetlenül bánnak egy élőlénnyel. Úgy látja, siralmas a helyzet.

- Össze tudja számolni, mennyi állat köszönheti önnek az életét?

- Nehéz feladat, a pontos számot nem tartom nyilván, de az biztos, hogy több száz állatot mentettem meg az elmúlt években, főként kutyákat és cicákat, valamint degukat és nyulakat is - kezdte Dezső Kármen, aki 2013 óta vezeti a Gyermekek az Állatokért Alapítványt.

- A közösségi oldalon elszánt, tetovált állatvédőként jellemzi önmagát. A kitartás alapkritérium ehhez a feladathoz?

- Nem tartozom azok közé, akik ölbe tett kézzel ülnek a számítógép előtt és onnan osztják a tanácsokat az állatvédelemmel kapcsolatban. E helyett inkább valódi segítséget kell nyújtani a szenvedő, megkínzott állatoknak. Gyakorlatilag minden időmet ennek szentelem, sokszor csak az alvás miatt tartok szünetet. A vokányi ügynél például, amikor az éhhaláltól kellett megmenteni a szörnyű körülmények között tartott kutyákat, nagy szükség volt az elszántságra és a határozottságra. Sírva álltam fel a kerítésre, és mondtam, hogy minden állatot elviszünk. Így is történt.

Több feljelentést tett már

Dezső Kármen Komlón született, huszonöt éve él Pécsett. Társadalmi munkában 2013 óta a Gyermekek az Állatokért Alapítvány elnöke. A civil szervezet a megyeszékhely mellett más településeken is segítséget nyújt a bajba került állatoknak. Számos esetben tett feljelentést a rendőrségen állatkínzás miatt, nevéhez fűződik többek közt a brutálisan bántalmazott pécsi kismacska megmentése, az eset nagy port kavart fel a tavalyi esztendőben.
Hangsúlyozta, életfilozófiájába nem tartozik bele a húsevés, vegán étrendet követ. Két felnőtt édesanyja.

- A megmentett állatok Önhöz kerülnek?

- Míg gazdira nem találnak, általában befogadom őket. Persze mindet nem hozhatom haza, már csak azért sem, mert albérletben élek. Ideiglenes befogadóból sajnos nagyon kevés akad. Van olyan mentett kutyusom, aki panzióban várja, hogy valaki magához vegye.

- Sajnos rengeteg szörnyű esetről hallani. Valóban ilyen szomorú az állatok egy részének helyzete?

- Inkább siralmasnak nevezném az állapotokat. Elkeserítő, hogy egyre több a brutalitás, egyre kegyetlenebbül bánnak az emberek a védtelen és kiszolgáltatott lelkekkel. Az állatok nem tudnak segítséget kérni, vagy megvédeni magukat. Hihetetlen, hogy a sok rossz ellenére milyen önzetlenül képesek még mindig szeretni az embert.

- Milyen segítségre számíthatnak az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek?

- Az állatvédelem nehéz cipőben jár Magyarországon. A kis szervezetek minden erejüket megfeszítve küzdenek nap mint nap a talpon maradásért, az állatok életéért. Semmiféle támogatást nem kapnak az államtól. Akiket ismerek, mind saját zsebből mentenek, akárcsak én.