Sásdnak sem kell a Pécsi Vízmű - a város birtokba vette a vízközműveket

Birtokba vette a baranyai Sásd önkormányzata a Pécsi Vízmű Zrt. által üzemeltetett helyi vízközműveket szerdán.

Székely Szilárd (MSZP) polgármester az MTI tudósítójának a helyszínen elmondta: a 3400 lakosú város képviselő-testülete a múlt héten felmondta a Pécsi Vízművel fennálló működtetési és vagyonkezelési megállapodást, kedden pedig úgy döntött, a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt.-t (DRV) bízza meg a szolgáltatással.

Az MTI tudósítója látta, amint szakemberek a városi víztermelő kutaknál, a hidroglóbusznál, a gravitációs tartálynál és a szennyvízrendszernél levágják a lakatokat, amelyek biztosítják, hogy e berendezésekhez illetéktelenek ne férhessenek hozzá.

A polgármester a Pécsi Vízműnek a várossal szembeni tartozásával és a vízminőséggel kapcsolatos kifogásokkal indokolta az önkormányzat lépését. Azt mondta: a társaság súlyosan megszegte szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét.

Szavai szerint a cég a helyi vízhálózat korszerűsítéséhez szükséges mintegy 40 millió forintos hozzájárulással tartozik a városnak. Emellett nem tudott elszámolni az önkormányzatnak az eszközhasználati díjjal és a lakosságtól fejlesztési célra beszedett pénzösszegekkel. Egy független labor pedig kimutatta, hogy a sásdi ivóvízben több káros anyag szintje többszörösen meghaladja a jogszabályban rögzített határértéket.

Székely Szilárd úgy véli: az új szolgáltató tudja orvosolni ezeket a hiányosságokat. "A vízminőség biztosítása technológiai kérdés, erre a sásdi infrastruktúra alkalmas. Ennek megfelelő működtetésére kerestünk szakmai szempontból kifogástalan, anyagilag tőkeerős szolgáltatót" - jegyezte meg.

A sásdihoz hasonló lépésre Pécsen volt példa 2009. októberben. A baranyai megyeszékhely közgyűlése az év október 1-jén megalapította a Tettye Forrásház Zrt.-t a városi vízközművek átvételére, miután az addigi szolgáltatóval, az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt.-vel határidőre nem egyeztek meg a kisebbségi részvénypakett visszavásárlásáról.
 
Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottjai négy nappal később ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét.
A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.

Az ügy érintettjei több jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban a közelmúltban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot.

A Pécsi Vízmű a bécsi választott bíróságnál is keresi igazát, de időközben nemcsak Pécs, hanem a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek szerződött partnereinek köréből. Egyedül Szalánta nem hajlandó szerződést bontani a társasággal és a Tettyét megbízni a vízszolgáltatással.

A Tettye vízkorlátozásokra készül a településen, mert szerinte a Pécsi Vízmű úgy biztosítja a szolgáltatást Szalántán, hogy sem az átvett ivóvízért, sem a szennyvízkezelésért nem fizet a Tettyének, bár a díjakat beszedi a lakosságtól. Ezzel pedig adósságot halmozott fel, jelentős összeggel tartozik a Tettyének.

A Pécsi Vízművet a közelmúltban a megszűnés veszélye fenyegette. A cég igazgatósága ugyanis hónapok óta nem tudott ülésezni, mivel az egyik tulajdonostárs, Pécs önkormányzata nem delegált tagot a grémiumba. A veszély az utolsó pillanatban hárult el, amikor a részvényesek tagokat küldtek az igazgatóságba.

Az önkormányzat szerint a Pécs képviselőinek jelenléte nélkül hozott döntések érvénytelenek, ezért feljelentést tesznek. A vízmű azonban úgy véli, hogy jogszerűen jártak el, a város ugyanis az ülésen nem rendelkezett a részvényesi jogaival.

(mti)