Római bazilika: folytatják a munkát

- Tavasszal, azaz néhány héten belül folytatjuk a munkát - mondta Tóth Zsolt ásatásvezető lapunknak. Mint közölte, a kétezer négyzetméteres területnek tavaly kevesebb mint felét tudták feltárni, egyrészt a PÉTÁV Kft. közművezetéke miatt, másrészt mert közel kétszáz négyzetmétert a kiásott föld átmeneti tárolására használtak.

Az elmúlt évben megtalált maradványok ugyanakkor szenzációsnak bizonyultak: a Constantinus császár uralkodása alatt Sopianae fórumának déli oldalán a Kr. u. 4. század elején felhúzott bazilika falaira leltek.

A kelet-nyugati tájolású 55,5 méter hosszú és 28 méter széles, háromhajós épület nagy része a telken fekszik, az épület nyugati oldalát lezáró apszis viszont a napjainkban működő bíróság feljárója alá esik - ha egyáltalán megmaradt. A keleti oldalon egy oszlopos előcsarnokon, illetve a déli oldalbejáratokon keresztül juthattak be egykor a városlakók az épületbe, az átlagosan 90 centi vastag falakat támpillérekkel erősítették meg az építtetők. Belső terét két pillérsor osztotta három részre, azaz hajóra.

A bazilika - az eddigi feltételezések szerint - vélhetően alig fél évszázadot ért csak meg: a járószinten talált égésréteg arról tanúskodik, hogy az épület a negyedik század közepén leégett. Ezt követően a területet ismételten használatba vették a rómaiak, egy közel téglalap alaprajzú , mintegy háromszázötven négyzetméteres épületet alakítottak ki, amely vélhetően egy horreum, azaz magtár lehetett, ami később szintén egy tűzvész martalékává vált.

A régészek mindezek mellett egy a negyedik század második felére tehető falmaradványt is találtak, amely a római kori Sopianae eddig ismert legmagasabban megmaradt földfelszín feletti felmenő fala a maga 1,3 méterével. Ezen fal egy nagyobb épület része lehetett, s kutatására várhatóan idén kerülhet sor.

Az ásatási bizottság már az elmúlt év folyamán írásos állásfoglalást adott ki a bazilika bemutatásának szükségességéről, hiszen a területet lefedik a római kori, épített örökség tárgykörébe tartozó emlékek - így mélygarázs kialakítását ezen a területen Tóth Zsolt és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem tart lehetségesnek.

A hivatal dél-dunántúli irodájának vezetője, Lázár Gabriella általános eljárásuk rendjéről szólva elmondta, kiemelkedő értékek esetén a beruházót csak arra kötelezhetik, hogy megőrizze az emlékeket, azok állagát megóvja, ám az nem feltétel, hogy a beruházónak kötelessége azokat bemutathatóvá is tenni. Mint mondta, így akár vissza is temethetik romokat, de megjegyezte, mivel ilyen esetekben a közösségi érdek a magánérdekkel ütközik, a feleknek egyeztetniük kell álláspontjukat.

B. M. - Fotó: Tóth Zsolt