Rázga: „Nincs fideszes műsorterv"

A pár perces csúszással kezdődő est bevezetéseként Ungár Tamás műsorvezető, a Népszabadságcímű lap baranyai tudósítója, végezttsége szerint szintén színházi szakember utalt az igazgatói pályázatra jelentkezők erős politikai hátszelére, de rögtön meg is nyugtatta a jelenlévőket, hogy nem erről kívánja kérdezni a meghívottakat.

Előbb Rázga Miklós, majd Gulyás Dénes vázolta fel röviden eddigi pályafutásának emlékezetes állomásait. Előbbi megemlítve pólós múltját, utóbbi pedig csak mintegy jelezve, elégedett karrierjével, noha Don Carlos szerepe elkerülte az elmúlt negyven év alatt. Amúgy mellékesen megjegyezte, „már se nagyobb, se kisebb művész nem leszek, ha eljátszok még pár szerepet", noha elöljáróban rögtön le is szögezte, hogy nem fog énekesként fellépni a pécsi teátrumban. Magára biztosan nem fog szerepet osztani, mondta, hiszen az „erkölcstelen és összeegyeztethetetlen lenne".

Az igazgatói poszttal kapcsolatos belső motívációjáról szólva Rázga kiemelte a nyomot hagyni akarás vágyát, hogy megmutathassa gyermekének, mit csinált az apja, hiszen „nem színész, akinek nincsenek elképzelései". Gulyás megfogalmazása szerint ő mindig is érdeklődéssel tekintett a közéletre, és jó pár évvel ezelőtt érezte először úgy, hogy aktívabban kell részt vennie benne - utalva fideszes országgyűlési képviselői mivoltára.

A színház jövőjét illetően az új direktor kiemelte a nézőszámemelés fontosságát, mivel "nincs értelme az olyan színháznak, ahová nem jár közönség". A nézők becsalogatására egy jól átgondolt bérletrendszer kidolgozása lehet a megoldás, amely során - a családok és a fiatalság megszólítását célul tűzve - elérhető a növekedés:

- A jó értelemben vett népszínház széles repertoár alkalmazásával a középiskolás réteget is bevonná a színház életébe - hangsúlyozta Rázga, aki a teátrumot egyfajta agóraként képzelné el, ahová mindenki szívesen ellátogat. Elképzelésével az operatagozat vezetője is maximálisan egyetértett.

Gulyás Dénes is a kultúrára érzékeny generáció kiművelésében látja a megoldást, hiszen „azok a fiatalok lesznek majd a közönségünk". A beavató színház jóvoltából a fiatalok havi rendszerességű operairodalom-óra keretében ismerkedhetnek majd meg a terület történelmével és zenei múltjával.

A beszélgetés ezután kényesebb témák felé fordult: a nehéz költségvetési helyzet mindenképpen orvosolandó - értettek egyet Rázgáék. A prózatagozat színvonalas működtetéséhez még öt-hat színész szerződtetése kellene, erre azonban nem látni forrást. A jelenleg 900 millió forintos költségvetéssel gazdálkodó intézménynek két éven át mintegy kétszázmilliós tőkeinjekcióra lenne szüksége, amit azonban csak különböző pályázatokból lehetne előteremteni.

Szintén ugyanilyen módon lehetne forrást találni az épület teljes körű rekonstrukciójára, ami a két évvel ezelőtti kalkulációk szerint is több mint másfél milliárd forintba kerülne. A megoldás a szakaszos felújítás, mert „nem lehet két évig zárva tartani a színházat" - közölte Rázga.

Gulyás Dénest - megfogalmazása szerint - mindenki arról faggatja, hogyan tud majd forrásokat keríteni az intézmény számára:

- Nem viszem be a színházba a politikát, de határozott lépéseket fogok tenni a megfelelő helyeken. Megpróbálom, de nem ígérem, hogy szerzek pénzt a teátrumnak - fogalmazott a művész, aki hozzátette, hogy ő a szponzoráció megerősítésében látja az egyik lehetséges kiutat. Rázga is azt szeretné, hogy a jelenlegi, igazságtalan támogatási rendszer megváltoztatása esetén kiemelt támogatásban részesüljenek a nevükben is nemzeti társulatok.

Az egészen addig kedélyesen csordogáló beszélgetés váratlan fordulatot vett, amikor a moderátor - utolsó kérdésként - feltette a „Van-e fideszes műsorterv?" hangzatos kérdést.

Rázga Miklós ezen kellőképp kiakadt, „bénító és dermesztő" kérdésnek aposztrofálva azt, hozzátéve, hogy nem pártpolitikai szempontok mentén szeretné igazgatni a társulatot. Ráadásul, szögezte le, nem is tagja a Fidesznek, s „egyébként is, a személyes meggyőződésem csak rám tartozik" - zárta rövidre a beszélgetést az újdonsült direktor.

H. L. B.