Pécsi szuperlézer: füstbe ment terv?

2009. május 14. csütörtök 09:27

Pécsi szuperlézer: füstbe ment terv?
A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórum (ESFRI) felügyelete alatt működő nagy kutatási infrastruktúra projektek egyikének hazánkban történő megvalósítása érdekében. Ennek második eleme lenne az ELI (Extreme Light Infrastructure) nevű szuperlézer megépítése (a kiemelt pályázati elem az Európai Neutronkutató Központ létrehozása).

Az új tudományos projekt a sportcsarnoknyi nagyságú berendezés nagyon rövid impulzusidejű - így a jelenlegi lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű -, az alapkutatások mellett akár az alkalmazott kutatások számára is hasznosítható szuperlézer lenne. A helyszínpályázaton még Csehország, Románia, Nagy-Britannia és Franciaország vesz részt.

A tét nagyságrendjét jól jellemzi, hogy több mint 100 milliárd forintos beruházásról van szó.

Az előkészítő szakaszban 13 ország szakembergárdája készíti elő a jövőre kidolgozandó terveket, köztük a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központ kollégái is, akik - a tervezés mellett - elsődlegesen az optikai vállalatok és a KKV-k közti kapcsolatok koordinációjában működnek közre.

Dr. Sánta Imre, a központ vezetője szerint a lehetséges magyarországi helyszínek közül azért Szeged került lépéselőnybe, mert - több értékelési szempontot figyelembe véve - „úgy ítélte meg a kutatási miniszter által felkért bizottság, hogy ott nagyobb tudományos közösség található" - amit a szegediek nemzetközi jó híre is igazol.

Az azonban mind a mai napig nem ismert, hogy „milyen műszaki és egyéb stabilitási rezgéskörnyezet kell ahhoz, hogy megépüljön, ezért mi még mindig nem adtuk fel, hogy Pécs esetleg jobb helyszín lenne, mint Szeged, vagy akár Prága, Párizs vagy Bukarest". (Nálunk egyébként a volt uránbánya területét szemelték ki lehetséges helyszínként.)

Arra a felvetésre, hogy milyen további hozadéka lenne a világszínvonalú fejlesztésnek, a DDKKK igazgatója elmondta: „nem gondolom, hogy hatalmas gyárak épülnének rá. Ez lényegében alapkutatásokat végző különleges helyszín lenne, ahol elsősorban új tudományos eredmények születnének, azokban is az anyag legmélyebb titkaira derülhetne fény", tehát kizárt, hogy közvetlen beruházás-növelő hatása legyen. A berendezés gyakorlati felhasználása „direkt módon a gyógyítás lehet, például a daganatkezelés, mint az egyik lehetséges kutatási ágazat, különösen a nehézionok gyorsítása terén."


Képünkön a létesítmény látványterve.

EQM