Pécset akarták már tíz éve európai logisztikai központjuknak a kínaiak

Tíz évvel ezelőtt a dzötyianiak azt mondták, szeretnék hamburgi kereskedelmi elosztó központjukat Baranyába telepíteni - néhány éven belül azonban kiderült, hogy erre még várni kell. Hogy miért? Azért, mert mint kiderült, helyi politikusaink nem vették őket komolyan. Nagy hiba volt. Pécsett nemrégen jelentették be, hogy a keleti nagyhatalom rövidesen komoly informatikai fejlesztésbe kezd a Huawei révén, mely több éve jelen van a baranyai megyeszékhelyen. Talán valami megkezdődik végre.
Szombaton tizenkét, főként gazdasági jellegű kétoldalú megállapodást írtak alá Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő jelenlétében szombaton Budapesten. Egyetértési nyilatkozatot írtak alá a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, tovább a befektetésösztönzésről. Kína 1 milliárd eurós hitelt ad Magyarországnak és a következő négy évben 20 milliárd dolláros beruházást tervez hazánkban. A kínai-magyar közeledés Pécs és Baranya jövőjét is meghatározhatja.

A Huawei - Pécsett is érdekelt és további fejlesztéseket tervező - informatikai óriáscég európai ellátó központ létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást.

A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt 1,1 milliárd euró összegű pénzügyi együttműködési megállapodást kötött a Bank of Chinával. Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat szándékoznak létrehozni a kínaiak. A világítótestek gyártásával foglalkozó CANYI New Lighting pedig európai termelési bázisról írt alá megállapodást.

A kínai miniszterelnök Budapesten leszögezte: nagyra értékeli a kelet-közép-európai országokhoz fűződő hagyományos baráti viszonyt, és fontos partnereknek tekinti a térség országait. "Készek vagyunk a gazdasági-kereskedelmi együttműködés formáit bővíteni (...), a két fél hosszú távú gazdasági partner lehet egymás számára" - mondta.

Ven Csia-pao arról beszélt, hogy Kína és Kelet-Közép-Európa között - miközben következetesen tiszteletben tartják egymást -, a kereskedelem gyors ütemben fejlődik, az utóbbi időszakban évente átlagosan 32 százalékos mértékben. Az ebből a régióból Kínába érkező import még ennél is gyorsabban, évi 38 százalékkal bővül - mutatott rá, és megjegyezte, hogy a kínai családok körében olyan, a térségből származó termékek népszerűek, mint a rózsaolaj, a sör és a személyautó.

A kínai miniszterelnök azt mondta, hogy a nemzetközi politikai-gazdasági helyzetben nagy átalakulás zajlik, a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés erősítése mindkét fél érdeke. Megítélése szerint a két térség gazdaságilag kiegészíti egymást, Kína a feldolgozóiparban és az infrastruktúrában erős, míg Közép-Európa az autógyártásban, a hajó- és repülőgépiparban, a szennyvízkezelésben, a borászatban és a gyógyászatban bír előnyökkel. Hangsúlyozta: Kínában gyors iparosítás és urbanizáció zajlik, a "kínai piac óriási lehetőségeket rejt".

Kijelentette, a kínai kormány támogatja a kínai nagyvállalatok kelet-közép-európai befektetéseit, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a régió enyhíti a piaci korlátozásokat, és politikai támogatást nyújt a kínai vállalatok megjelenéséhez.

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy egész Európa gazdasági növekedésének legjelentősebb tartalékai Közép-Európában találhatók; "Közép-Európával újra számolni kell, ez a régió évtizedek óta nem hordozott magában annyi ígéretet és reményt, mint manapság".

Azt mondta, hogy a gazdasági-pénzügyi válság utáni új világ, új szabályok megértése Közép-Európának "mintha egészen jól menne", talán azért is, mert a történelmi viharok megtanították a térség lakóit arra, hogy szükség esetén habozás nélkül változtassanak, nyitottak legyenek az új szabályok és igazságok elfogadására.

A miniszterelnök azt mondta, Magyarország a rendszerváltozás után nagy reményekkel vágott bele a megújulásba, de többször is utat tévesztett. "Velünk is gyakran elhitették, hogy létezik gyarapodás munka nélkül (...), hogy nem kell félnünk az egyre duzzadó adósságszámláktól" - mondta, és hozzátette: nagy árat fizettünk mindezért. A magyar emberek a sok csalódás és szenvedés után ma viszont már tisztán és világosan látják, "merre kell előrehaladni, mi a siker és boldogulás egyetlen járható útja" - fogalmazott.

"A 2008 utáni világgazdasági korszakban csak azok lehetnek sikeresek, akik erős államot építenek" - mondta, és a siker további kritériumai között sorolta az államadósság alacsonyan tartását és az alacsony költségvetési deficitet. A siker érdekében a külső pénzügyi függés nem korlátozhatja az államot abban, hogy az adott ország testére szabott saját gazdaságpolitikát kövessen - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a világ elismeri, hogy Magyarország jó irányt választott. "Ma már kimondhatjuk, ami egy évvel ezelőtt még hihetetlennek tűnt, Magyarország Közép-Európa legstabilabb országa, amely teljes joggal törekszik arra, hogy ismét a régió erős emeltyűje legyen".

Azt is megemlítette, hogy Magyarország az EU soros elnökeként jelentősen hozzá tudott járulni az európai válságkezelés sikeréhez, és elérte, hogy az EU új taggal gyarapodjon.

Arról is szólt, hogy a magyar-kínai szövetség túlmutathat a két ország kapcsolatán, Magyarország készen áll arra, hogy Kína számára kaput nyisson mindenekelőtt Közép-Európa felé. Megerősítette, hogy Magyarország elismeri az úgynevezett egy Kína-elvet, és tiszteletben tartja a Kínai Népköztársaság politikáját.

Orbán Viktor arról is szólt: Magyarország készen áll arra, hogy tartósan gazdasági, pénzügyi és logisztikai hídfőállást képezzen a délkelet-európai térségben.

Bejelentette: a magyar kormány nyugat-balkáni befektetési fórumot hoz létre Budapesten, hogy összegyűjtse és összehangolja a térség fejlesztési terveit és az azokhoz szükséges nemzetközi forrásokat.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kijelentette: a kínai tőke magyarországi megjelenése eddig még nem tapasztalt lendületet adhat a magyar gazdaságnak. A kínai-magyar kapcsolattartásért felelős kormánybiztos azt mondta, a kormány továbbra is eltökélt abban, hogy a kínai beruházások erőteljes ösztönzésével, valamint a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztésével több ezer új munkahely jöhessen létre. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint most először reális esély nyílik arra, hogy a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túl Magyarország Kína gazdasági, pénzügyi és logisztikai-stratégiai partnerévé váljon Európában és Közép-Európa térségében.

Képünkön Ven Csia-pao kínai miniszterelnök szombaton, Budapesten.

EQM - MTI