Másfélszer több üzemanyagra elég az uniós átlagkereset, mint a magyar

Magyarországon jelentősen javult az üzemanyagok megfizethetősége 2010 óta, ugyanakkor az idei áprilisi adatok szerint másfélszer annyi üzemanyag vásárolható az uniós átlagkeresetből, mint a magyarból - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-nek küldött elemzéséből.

Az üzemanyagok megfizethetőségét vizsgáló elemzésben kiemelték: míg 2010-ben egy havi nettó átlagkeresetből mintegy 450 liter üzemanyagot lehetett vásárolni Magyarországon, addig idén, az iráni konfliktust megelőzően ez az érték már elérte a 900 litert, és a védett árak bevezetése miatt a mutató azóta is csak mérsékelten csökkent.

Az Európai Unióban 2010-ben csaknem háromszor annyi üzemanyagot lehetett venni egy havi átlagkeresetből, mint Magyarországon. Idén áprilisban ugyanakkor - az iráni konfliktus következtében - csak másfélszer annyi üzemanyagra volt elég egy uniós átlagkereset. A konfliktus előtt 1670 litert vehettek az uniós átlagkeresetből, ez a válság hatására 1350 liter alá csökkent, de így is mintegy 460 literrel magasabb az uniós átlag, mint a V4 országokban.

Uniós átlagfizetés mellett még piaci környezetben is kevésbé érződik az üzemanyag drágulása - állapította meg elemzésében a gazdaságkutató.

A V3-as országokban (a V4-ek Magyarország nélkül) "békeidőben" jellemzően 100-150 literrel több üzemanyag vásárlására van lehetőség, ami a magyarhoz hasonló üzemanyagárak miatt a magasabb átlagkeresetek következménye. Válsághelyzetekben azonban, ahogy jelenleg is, ez az előny eltűnik, és a megfizethetőség a magyar szint közelébe esik.

A GKI összegzése szerint az üzemanyagok megfizethetőségének alakulása jól mutatja, hogy nemcsak az árak szintje, hanem a gazdaságpolitikai döntések és a jövedelmi viszonyok együttesen határozzák meg a lakosság tényleges terheit.

Magyarországon az elmúlt évek aktív beavatkozásai rövid távon képesek voltak tompítani a piaci sokkok hatását és javítani a megfizethetőséget, különösen válsághelyzetekben. Ugyanakkor ezek az eszközök, különösen az árszabályozás, hosszabb távon torzításokat okozhatnak és fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel - jelezte a GKI.

MTI