Pécsen a legmagasabb egy átlagos lakás építményadója

Építményadót a fővárosban az összes kerületi önkormányzat, a megyeszékhelyek közül pedig 16 város vet ki az ingatlanok után, a legtöbb helyen azonban ez csak az üzleti célú építményekre vonatkozik, míg a magánszemélyek lakáscélú ingatlanjai adómentesek - közölte saját felmérésére hivatkozva az OTP Ingatlanpont csütörtökön az MTI-vel.

A megyeszékhelyek közül Szolnokon csak a 150 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások, házak után vetik ki az adót, Egerben a lakások méretétől függetlenül, míg Pécsett és Szekszárdon sávosan határozzák meg az adó mértékét. Az átlagos méretű - a KSH adatai szerint 78 négyzetméteres - lakóingatlanokra az építményadó Pécsett a legmagasabb, 200 forint négyzetméterenként. Így évente 15 600 forintot kell kifizetni a baranyai megyeszékhelyen egy átlagos lakás után. Ez duplája annak, mint amennyit egy hasonló ingatlan után Szekszárdon szednek be.

A másik, a magántulajdonú lakásokra kivethető önkormányzati bevételi forrás a kommunális adó. Ilyet jellemzően az infrastruktúra fejlesztésével, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos feladataik finanszírozásához szednek az önkormányzatok.

A fővárosban öt kerület szed kommunális adót, a legtöbbet, évi 25 628 forintot Óbuda, míg a második helyen szereplő Újpesten 18 420 forint az adó. Mindkét kerületben azonban csak azok fizetnek, akik bérbe adják a lakásukat, vagy pedig nem a kerületben vannak bejelentve.

A megyeszékhelyek közül csak három városban - Kaposváron, Tatabányán és Veszprémben - vetnek ki a kommunális adót. Kaposváron ennek éves összege egységesen 5950 forint, míg a másik két városban, az alapterülettől függően három sávot alkalmaznak a díjra.