Pécs úszik az adósságban

2009. április 13. hétfő 19:28

Koszos város, kátyús utak, hiányzó játszóterek, rendezetlen parkok, vergődő kulturális intézmények, lefújt panelprogram, rogyadozó IMS-épületek. Csak egy csokor azokból a pécsi problémákból, amelyek megoldásra várnak, ám a városvezetés pénztelenség miatt ma már alapfeladatait is csak nyögvenyelősen tudja ellátni. A szegénység azonban nem csillogó-villógó, a pécsieket szolgáló fejlesztések, beruházások miatt keletkezett, hanem mert eddig nagyrészt két kézzel szórták a pénzt, s felesleges költekezések jellemezték a várost.

Véleményünk szerint legalábbis, amennyiben a megtakarításokat nem most, hanem folyamatosan, gondos gazdaként eljárva végezte volna szocialista városvezetés, ma milliárdok állnának rendelkezésre.

De lássuk, min is lehetett volna fogni az elmúlt években?

A 2006-os önkormányzati választások előestéjére készültek el a Városi Képtár felújításával: az azóta eredeti funkciójától megfosztott épületet egy bank újíttatta fel, ezért a város 15 éven át évi 37 milliót fizet lízingdíjkét. A presztízsberuházás persze nem áll meg ebben a több, mint félmilliárdban, hiszen az évi üzemeltetés is belekerült 30 millióba, amíg szégyen szemre vissza nem küldték Debrecenbe a képeket - ott azóta is megtekinthetőek. A kidobott pénz: eddig évi 60-70 millió, most már "csak" 37 millió.

Hasonlóan "jó vásárt" csináltak a majdnem egy éve üresen kongó, a pécsiek által csak sátornak nevezett Expo Centerrel: a kétmilliárdos létesítményt hitelből építették fel, így évente most is százmilliókat fizet a város vagyonkezelő cége törlesztés gyanánt. Amíg működött, az üzemeltetés is elvitt évi százmilliót. Most áron alul szabadulnának tőle, ám egy éve a kutyának sem kell széles e világban. Halkan tesszük hozzá: ha egy futó, 700 milliós pert nem nyer meg a Holding, a KIPSZER igényét csak csőd árán tudja majd kielégíteni a vagyonkezelő. A kidobott pénz: üzemeltetés nélkül évi 200 millió körül.

A reptérre mi is gondolkodás nélkül rávágnánk: kellett Pécsnek. Mai formájában azonban, a rövid kifutópálya miatt csak feleslegesen viszi a pénzt.

Évente majdnem százmilliót kell beletennie az airportot üzemeltető cégbe a városnak, holott annak már önmagát kellene eltartania bevételeiből. Bár van, aki azt mondja (lapunknak nyilatkozta Kőhegyi István MSZP-s - ma már - parlamenti képviselő), a reptér miatt Pécset választó befektetők a beruházás teljes költségét visszatermelték már iparűzési adó formájában, ezt mi inkább megmosolyogtató, ellenőrizhetetlen magyarázkodásnak könyveljük el. Itt a kidobott pénz: évi 100 millió.

Még a vagyonkezelő előző vezetésének sikerült belemennie egy, a város számára előnytelen szerződésbe: egy olyan céget bíztak meg évi 140 millióért hóeltakarítással, amelynek komplett, új géppark-beszerzését is a munkadíjból finanszírozzuk tíz éven át. Tegyük hozzá: a tendert annak idején, a Toller-érában úgy írták ki, hogy a vállalkozónak sem volt más választása, ha nyerni akart.

Ha sok hó esik, még ennél is többe kerül a hóeltakarítás Pécsett. Tavaly a hasonló nagyságú Miskolcon, ahol több esett, alig 40 milliót fizettek a síkosságmentesítésre. A kidobott pénz itt tehát újabb évi 100 millió.

Igazi sikertörténet a Zsolnay-gyár állami vagyonkezelőtől történő megszerzése is. Azon túl, hogy azóta a manufaktúra jottányit sem fejlődött, inkább veszített piacából, a város masszív 2,5 milliárdot pumpált a cégbe - csak, hogy az megmaradjon. A kidobott pénz: 2500 millió forint.

Ugyancsak rossz emlékeket idéz a 2010-re el sem készülő EKF-beruházás, a hangversenyterem miatt szükségessé vált telekvásárlás. A többség szerint nyíltan szükségtelen beruházáshoz majdnem egymilliárdért kellett telket vásárolni, úgy, hogy az egykori diszkó épületének gazdája félmilliárdot kért a piaci áron talán 250-300 milliót érő ingatlanjáért. Ha a város időben normális helyet keres a lepusztult Balokányfürdő mellé tervezett épületnek, sokat spórolhatott volna. A kidobott pénz alulbecsülve is legalább 500 millió forint.

Nagyon égett a szocialisták keze alatt a munka a 2006-os választások előtt akkor is, amikor idő előtt elkezdték építeni az új kertvárosi buszpályaudvart. Mivel az EU nem nézte jó szemmel a szabálytalanságot, 100 milliós támogatást tartott vissza. A város vezetői akkor ahelyett, hogy csendben maradtak volna, "elmaradt haszonnak" könyvelték el károkozásukat. A kidobott pénz (állami támogatást kellett igénybe venni uniós helyett): 100 millió forint.

Persze a nagyobb ügyek mellett voltak kisebbek is, így az el-elguruló milliókból további egy-két milliárdot össze lehetne számolni Pécsett. Volt tehát pénz, s ne legyünk naivak, ma is van - arra, "amire kell": külsős tanácsadókra, luxusautók beszerzésére, intézményvezetői, jogosulatlan jutalmakra, sokmilliós végkielégítésekre, szocialista képviselőkhöz közel álló cégek megbízására...

Képünkön: az üresen álló Expo Center épülete, a "siker szimbóluma".