Páva Zsoltot egy videón Hitlerként ábrázolják

Miként az ország hétfőn elfogadott új alkotmánya, a Pécs értékeit és a pécsiek számára fontosnak tartott értékeket csokorba gyűjtő, Páva Zsolt és Tillai Aurél által kedden bejelentett, úgynevezett Fundamentum is kiverte a biztosítékot a baloldalon és a liberálisoknál.

Utóbbiak a facebook nevű közösségi portálon gyűjtik a tervezett nyilatkozat (az előzményt lásd kapcsolódó írásaink között jobbra - a szerk.) ellenzőit, míg egy "ivaszilij" néven a youtube-ra regisztrált felhasználó szerdán Páva Zsoltból csinált Hitlert - hívta fel ügyeletes szerkesztőnk figyelmét a videóra egy olvasónk. Igaz, tehetjük hozzá, az ötlet nem túl eredeti, sőt, hiszen a Hitler-film "adaptációiból" legalább egy tucatot ismerhetünk már.

A videón "ivaszilij" - beszédes nickname... - a pécsi polgármesternek adja tehát Hitler szerepét, de a bunkerben a túlélésért remegő náci csoport tagjai is pécsi politikusok és közszereplők. Hogy csak néhány nevet idézzünk: Nagy Csaba, Csizi Péter, Hoppál Péter, Sztojkovics Éva, Kővári János - de a városvezetés környékén dolgozó tanácsadók sem maradtak ki a sorból, így a videó felirataiban feltűnik Várhegyi Attila és Szebellédi István neve is.

Tóth Bertalan, az MSZP volt pécsi alpolgármestere ellenben, mint jó példa szerepel a kisfilmben, hiszen neki már "jól menő ügyvédi irodája van".

Mielőtt az anyagot bemutatnánk, fontosnak tartjuk leszögezni: manapság valakit, ez esetben a pécsiek döntő többsége, kétharmada által megválasztott polgármestert Hitlerhez hasonlítani nem a vicc kategóriájába tartozik.

Íme a videó:

Közben a blog.hu-ra is felkerült egy, a témát érintő írás, mely az 1692-es pécsi esztendőt idézi, s melynek - a XII. Ince pápa által megerősített - esküje az utóbbi évtizedekben kialakult értékrend alapján kevéssé nevezhető "polkorrektnek"  - ellenben szoros összefüggésben van az új Pécsi Fundamentummal, hiszen annak 320 évvel ezelőtti, bár szerves előzménye.

Olyannyira, hogy szerzője a pécsi polgármester kezdeményezését - mai fogalmaink szerint - lényegében egy vallásilag intoleráns és antiszemita szövegkörnyezetbe helyezi.

Kommentár nélkül, teljes terjedelmében idézzük:

"Papok imához, Polgárok eskühöz!
2011.04.20. 14:42 Pecsi Fundamentum 1692

Also sprach Páva Zsolt, a fidesz pécsi helytartója:

"Ahogyan Magyarország új alapokat fogalmazott meg, úgy Pécsett is fontosnak tartjuk, hogy magunk is megfogalmazzuk városunk és a közösség alapvető értékeit."

Az alapvető értékek elfogadásának helye és időpontja:

"Terveink szerint az elkészült nyilatkozatot, a Pécs Fundamentumot húsvét hétfőn, egy rendkívüli Közgyűlés keretében fogadnánk el, majd azt követően szeretnék minden pécsi polgárt meghívni egy közös ünneplésre a Kossuth térre."

Felmerül a kérdés: miért kellene újat alkotni, amikor Pécs sok évszázados, jól bevált fundamentummal rendelkezik. Hogy hogynem, az 1692-ben született fundamentumot abban az évben is pont húsvét hétfőn fogadták el a pécsi polgárok - és megesküdtek, hogy azt utódaik is megtartják.

Pécs abban az időben a felszabadulás első éveit élte - és napjainkban is hasonló, történelmi, forradalmi időket él a város, az újbóli felszabadulás éveit.

Az 1692-es fundamentum lényege: a városi polgárai (némileg befolyásolva Radonay Mátyás püspöktől) esküsznek, hogy maguk közé csak római katolikusokat fogadnak.

A pécsi polgárok esküje 1692-ből:

1692. feria secunda Paschatis.

Vota ungarico Idiomate expressa

Mi, Bíró, Tanács és Pécsi Város Boldogságos Istenszülő Szűz Mária és az egész mennyei szentek előtt ígérjük és fogadjuk, az mindenható Istennek, és azon hittel és fogadással kötelezzük megszeghetetlenül minden maradékinkat, fiainkat és leányainkat, hogy a mi pécsi városunkban, annak hostattyában és határiban, urasága alá vettetett vagyonos vagy leendő minden nemű jószágiban semminémű Luthert, Calvinistát, meg hasonlott schismaticust, Arianust, zsidót, pogányt és akár niménű néven nevezendő Római Apostoli szent hit ellen törekedőt és ellenkezőt állandó képpen közöttünk bé nem veszünk, és nem tartunk, és semmi képpen el nem szenvedjük.

Fogadjuk és azt is ígérjük a mindenható Istennek, hogy fiainkat, sem leányainkat Eretnekhez házasságra (minden jószágnak vesztése alatt) nem engedjük, és nem adjuk, hogyha pediglen valami szolgálatunkon lévő cselédünk találkozik lenni, hogyha két hónap alatt az Igaz Romai Catholika hitre meg nem térnek, Vársunkbul, és annak minden határibul és hozzá tartozandó jószágibul ki tiltjuk és ki vetjük.

Ezen fogadásunkat minden esztendőben ezen a napon megújítjuk, és senkit Bírónak vagy Tanátsnak be nem veszünk, az ki előbb az Bíró választásnak és a Magistratus újításának napján erre magát hittel nem kötelezi, hogyha valami eretneket meg tudunk köztünk lenni, a Püspöknek Plébánosnak és Tanácsnak bé mondjuk.

Történt a mi Pécs szabad királyi városunkban a Jézus Társasága Gyertyaszentelő Boldogasszonyhoz titulált templomában a Húsvét második napján tartott ünnepélyes szentmisén az 1692. évben.

Radanay Mátyás Ignác püspök és pécsi főispán, Cserdy Fábián Pécs város bírója, Stipanics Ferenc városi jegyző és esküdt, Hadik András esküdt, Bartha Ferenc esküdt, Tarnóczy Pál, Puturluki Mihály, Sivtenics Pál, Chulena Ivan, Jankovits Bonaventura, Zijarto György, Kechkemeti János, Franciscus Ravasz a Jézus Társasága rendházának főnöke és városi plébános.

Ego N. N. idem voveo spondeo ac juro, sic me Deus Adjuvet et haec Sancta Dei Evangelia.

Én ezt fogadom, ígérem és esküszöm, Isten engem úgy segéljen és Istennek ezen Szent Evangeliumai.

Ja N. N. To obetjana i nato se nezem zanitom, i zaklinjamfes, prisegom tako mene Bogh pomozi, i oni Sveti Bozji Evangeliumi.

Ich N. N. gelobe eben dizes, und fersprich, und ich svere darauf, also sol mir Gott helfen, und dises Hailiges gottes Evangelium.

Ezen esküt XII. Innocent pápa megerősítette, és az eskünek az öt szent megszentelt csontjai előtti megújításának napjára teljes búcsút engedett 1696-ban. Az esztergomi érsek [Széchenyi György] 1694-ben bizonyságlevéllel megerősítette, Radanay Mátyás helyett aláírta, és azt rendelte, hogy 1697-től mindhárom nemzet, a magyar, a német és a horvát, vagyis az egész város, minden polgár személy szerint, egyenként tegye meg (addig ugyanis csak a bíró és a tanács újította meg az egész város nevében), és így módosította, megerősítette és rögzítette.

(Megjelent: Pécs ezer éve : Szemelvények és források a város történetéből /1009-1962/ : Történelmi olvasókönyv. - Pécs, 1996. - 109-110. o.)"

P. Zs.