Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban lakik? Van egy jó hírünk: végre kevesebb adót fizet

Igazságtalannak érzik az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban élő pécsiek a jelenlegi adórendszert. Joggal. Az egyik érintett pécsi ingatlantulajdonos a Pécsi Újságnak azt mondta, dupla annyit fizetnek az önkormányzatnak, mint azok, akik társasházban élnek. Nagy Zoltán, az adóügyi osztály vezetője megkeresésünkre úgy fogalmazott, a város a tulajdoni hányad alapján veti ki az adót, azt pedig nem veheti figyelembe, hogy a lakók egymással milyen megállapodást kötöttek.

Eltér az adóztatási rendszer a társasházi és az úgynevezett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében, amely így ahhoz vezethet, hogy egyes tulajdonosok magasabb összeget fizetnek. Így járt Farkas Ferencné is, aki szerint „nagyon igazságtalan" a jelenlegi rendszer, ráadásul - elmondása szerint - évek óta rossz számítás alapján vetették ki a sarcot, most tehát fizethetik az elmaradást is.

- A hiányos tájékoztatás miatt csak nemrég derült ki, hogy az osztatlan tulajdonú közös házrészeknél a teljes építmény alapterülete után kellett volna adózni. Mivel az illetékesek nem ezt vették alapul, az öt év alatt felhalmozódott különbözetet most be akarják hajtani rajtam - panaszolta a pécsi lakástulajdonos. Hozzátette: a sávos díjszabás miatt több mint kétszer annyit, négyzetméterenként 450 forintot fizethetnek, mint a társasházban élők, „holott vannak, akik egy lyukban nyomorognak".

Nagy Zoltán, a pécsi adóiroda vezetője kérdésünkre megerősítette, „az osztatlan közös tulajdonban lévő lakások, családi házak után az adóztatás valóban eltérő módon történik, mint a társasházi lakások után". Ugyanakkor, hangsúlyozta, a fenti panasz rossz számításból adódhat, az önkormányzat ugyanis a bevallás valódiságát nem vizsgálja, amennyiben az a formai követelményeknek megfelel.

- Ennek oka, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő építmények esetén a teljes hasznos alapterületet kell figyelembe venni, és az így kiszámított adót kell elosztani a tulajdoni hányad arányában. Annak tehát, hogy a tulajdonosok esetleg kötöttek egymással egy használati megállapodást, és ennek értelmében mindenki csak a saját lakrészét használja, adójogilag nincs relevanciája - magyarázta az önkormányzati osztályvezető.

Mint elmondta, a tulajdonostársak által használt lakrészek alapterülete és a tulajdoni hányadra eső alapterület sokszor nem esik egybe, ebből fakad az adózók által igazságtalannak nevezett rendszer.

- Példaként vegyünk egy háromszáz négyzetméter összterületű, osztatlan közös tulajdonú építményt. Ebben az esetben, ha valakinek a tulajdoni hányada egyötöd, akkor az adóköteles terület 60 négyzetméter lesz, függetlenül attól, hogy az érintett ténylegesen csak 30 négyzetmétert használ.

Nagy Zoltán leszögezte, 2013-ban bevezettek egy új adómértéket, amely 300 forint/négyzetméter árban határozta meg az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok után fizetendő adót, „ezzel is közelítve a lakásokra vonatkozó 200 forint/négyzetméter adómértékhez". Idén pedig - tette hozzá - tovább csökken az adó összege, ha az adott építményben lévő lakások száma nem haladja meg a hatot.

- A változás révén a hatnál nem több lakóegységű építményekre az adó mértéke megegyezik a társasházi lakásokra fizetendő adó mértékével. Így, reményeink szerint, megszűnik a korábbi években igazságtalannak nevezett helyzet az osztatlan közös tulajdonban lévő építmények adóztatásával kapcsolatban - mondta az osztályvezető.

Nagy Zoltán hangsúlyozta, a korábbi években minden adózó számára - aki az osztatlan közös tulajdonú problémával felkereste az adóügyi osztályt - igyekeztek méltányos eljárás során enyhíteni az adókötelezettségen, ezen a gyakorlaton pedig a jövőben sem változtatnak.

Képünk illusztráció.

Palotás P. - Fotó: Dittrich Éva