Országosan ugyan jó ideje hanyatlik, de Pécsett továbbra is jelentős a zenei nevelés

Körülbelül nyolcvan százalékkal esett vissza az általános- és középiskolás ének zene-tagozatok száma a rendszerváltást követően országosan, azonban e negatív tendencia Pécsett és Baranya megyében éreztette legkevésbé hatását. A Kodály Zoltán Gimnázium 2013 szeptemberétől hatosztályossá alakítja ének-zene tagozatát, ennek kapcsán beszélgettünk Kertész Attilával, az iskola számos elismeréssel jutalmazott kórusainak karnagyával a zenei oktatás helyzetéről.

- A Dunántúlon a Kodály Zoltán Gimnázium mellett egyedül Székesfehérváron működik középiskolai ének-zene tagozat. Országos viszonylatban mit mutatnak a számok?
- A nyolcvanas évek elején Magyarországon még harminc középiskolának volt ének-zene tagozata, mára velünk együtt mindössze öt maradt. Az általános iskolák esetében pedig a korábbi kettőszázötven helyett már csak ötven oktatási intézményben folyik ilyen jellegű zenei nevelés.

- Mi volt ennek a nagyarányú visszaesésnek az oka?
- A zeneoktatás koncepcióváltása, mondhatnám zavara a kilencvenes évek elején. Ekkor ugyanis olyan tárgyak kerültek előtérbe, mint az idegen nyelvek és az informatika, s egyre kevesebb szülő érezte úgy, hogy szükség van zenei nevelésre. A kilencvenes évektől egyre csökkent az ének-zene tantárgy heti óraszáma,egyre kevésbé nyújtva biztos egzisztenciát az énektanárok számára.

- Pécset illetve Baranyát mennyire érintették a fenti folyamatok?
- Szerencsére az országban legkevésbé régiónkban voltak érezhetőek e hatások: Pécsett jelenleg három általános iskolában még mindig van ének-zene tagozat, a gimnáziumok közül pedig a Kodályban. Ugyanakkor a megyeszékhely mindig is élénk kóruséletnek adott otthont, még azon intézményekben is ahol nem volt kifejezett tagozati oktatás. A megyében Siklóson és Sellyén szűntek meg általános iskolai tagozatok, de Szigetváron, Mohácson és Komlón máig megmaradtak.

- Minek köszönhető ez a kitüntetett helyzet?
- Pécsett egy teljes oktatási modell épült fel, a PTE Művészeti Karának is jelentős szerepe van ebben. Úgy vélem, tovább javulhatna a helyzet, ha a karon az ének-zene mellé felvehető lenne egy másik tanárképes szak is, mivel az iskolaigazgatók szívesebben alkalmaznának ilyen diplomával rendelkező kollégákat. De említhetném az ugyancsak a városból indult zeneterapeuta képzést is, amely immár akkreditált szak lett.

- Ha a pszichológiai vonatkozásoknál tartunk, a gyakran emlegetett közösségformáló erőn kívül milyen hozadékai vannak az ének-zene oktatásnak?
- Tudományosan alátámasztott, hogy a zenének lelki betegségeket megelőző hatása van, de ha már baj van, akkor kiemelkedő szerepet játszik az egyensúly visszaállításában. Ugyancsak bizonyított a zenetanulás pozitív transzfer hatása a többi tudományág tantárgyaira, így a matematikára is. A Kodály Zoltán által megfogalmazott cél a teljes ember nevelése, a személyiségfejlesztés lenne.

- A Kodály által kidolgozott metodikának nyilván kulcsszerepe van ebben...
- A Kodály-módszer - ahogy általában nevezik - sokkal inkább egy zenei nevelési koncepció, maga a tanítási módszer pedig egy eszköz, nem pedig cél, annak ellenére, hogy sokan az előbbinek tekintik: a hangsúly a zenei élményen van. Viszont, ha valaki nem tud kottát olvasni, nehezen tudja befogadni a zeneműveket. A tagozatos zenei oktatás egyik célja, hogy zeneértő közönséget neveljen, olyan befogadókat, akik értik az amúgy igen magas színvonalú hazai professzionális zenészképzésből kikerülő művészek produkcióit. Ugyanakkor azt látom, hogy a Kodály kórusainak tagjai - mint ezt számos példa bizonyította - a felnőtt kóruséletben is kiválóan megállják a helyüket. A zeneoktatás szintén lehetőséget kínál a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásába azzal, hogy be lehet őket vonnia közösségbe a kóruson, vagy a tánccsoporton keresztül.

- Jövő szeptembertől hatosztályossá alakul a Kodály Zoltán Gimnázium ének-zene tagozata. Mit várnak e változástól?
- A hat év folyamatossága sokkal hatékonyabb, a kórusmunkára gyakorolt pozitív hatásait külön nem kell kiemelni. A diákoknak azonban arra is lehetőségük lesz, hogy az esetleges hátrányaikat ledolgozzák a plusz első két évben. Általánosságban pedig a hatosztályos gimnáziumok előnye, hogy a serdülőkort nehezítő, minden nebulót megviselő iskolaváltás problémáit is megoldja. Könnyebben esnek túl ezen az érzékeny korszakon, annak az állandóságnak köszönhetően, hogy hat éven keresztül ugyanaz a matematika vagy magyar tanáruk.

Balikó Gergő - Fotó: Dittrich Éva