Örökségnapok: látogatható lesz a pécsi középkori egyetem

Hivatalosan csak jövő áprilistól látogatható, szombaton néhány órára mégis kinyit a nagyközönség előtt Magyarország első egyetemének felújított épülete Pécsen, a kulturális örökség napjai keretében.

Az érdeklődők előzetesen kizárólag szeptember 15-én, 10 és 13 óra között ismerkedhetnek meg az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem régészeti és rekonstrukciós munkáinak eredményeivel.

Az épület feltárása 1985-ben kezdődött. A G. Sándor Mária és Gerő Győző vezette ásatásokon sikerült meghatározni a székesegyházhoz közeli, 35 méter hosszú és 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagytermére, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.

A kutatók román kori falmaradványokat, oszlop- és szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munkálatok befejezéséhez szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelőnek 2011-ben sikerült biztosítania.

Bozóky Anita, a ZSÖK világörökségi divízióvezetője korábban az MTI-nek elmondta: az egyetemi épület rekonstrukciója befejeződött, a kápolnában és a kőtárban azonban még folynak kisebb munkák és időre van szükség Pécs középkori, török kori és az egyetem történetét bemutató kiállítások berendezéséhez. Ezért, bár felmerült, hogy a műemlék szeptember 1-jén, a város napján megnyithatná kapuit, erre csak 2013 tavaszán kerülhet sor.

Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője korábban az MTI-nek elmondta: az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz. Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló kisebb házakban, és két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fenn írásos emlékek - jegyezte meg.

Felidézte, hogy a hazai felsőoktatás bölcsőjeként számon tartott, jogi kart és kánonjogi fakultást működtető középkori egyetem kérészéletűnek bizonyult: a püspök 1374-es halála után sokat veszített jelentőségéből és valamikor a XIV-XV. század fordulóján meg is szűnt.