Ormos Mária: az ország április 4-én felszabadult, de...

Megszállás, kiszabadulás, felszabadulás? címmel a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szervezte a konferenciát. Hanti Vilmos, a szövetség elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: máig szükség van arra, hogy az akkori eseményeket részletesen megbeszéljük és elemezzük, ezért rendezték az eszmecserét.

A tanácskozást több politikai és civil szervezet támogatta, köztük az Antall József Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Bibó István Közéleti Társaság, a Marx Károly Társaság, a Nagy Imre Társaság, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Békeszövetség és a Politikatörténeti Alapítvány.

Ormos Mária előadásában arról beszélt: 1945-ben az ország lakosságának óriási többsége valóban úgy érezte, hogy felszabadult. Akkor ideiglenes kormány alakult, szabad választások következtek, földosztás, a megalakult pártok szabadon működhettek és mindenki abban bízott, hogy ez így is marad.

A történészprofesszor szerint annak idején nem lehetett tudni, hogy a kommunista szűk kis vezetőcsoport fejében mi fogalmazódik meg, mivel ők maguk sem tudták, csak azt nézték, hogy mit vár el Moszkva.

A magyarok számára a háborús és az azt következő időben két lehetőség adódott: vagy beletörődni a megváltoztathatatlanba vagy fellázadni.

Ami a német uralmat illeti, rövid ideig tartott, ellene nem volt lázadás, ezzel szemben az orosz uralommal szemben igen, és ezt le is verték 1956-ban. Ennek indokaként a történész azt mondta, hogy a német megszállás rövid idejű volt, a megszállóknak nem volt idejük arra, hogy teljesen a maguk képére alakítsák a társadalmat, míg az oroszok képesek voltak a totális szellemi "besajtolásra", elsősorban kulturális vonalon. Ők - fogalmazott Ormos Mária - képesek voltak arra, hogy a társadalmat "átszerkesszék és átszervezzék".

Ormos Mária az MTI-nek hangsúlyozta, hogy az akkori események történészi feltárása jelenleg is rendkívül időszerű.

(mti)