Notebook: olcsót vagy drágát?

Érdekes változáson ment keresztül a hordozható számítógépek piaca az elmúlt egy évben: az árak csökkenése a teljesítmény emelkedésével társult. Mindennek oka, hogy egyre nagyobb kereslet jellemzi a piacot: az eladott asztali pc-k száma csökkent, míg a notebookoké nőtt.

Az igazi áttörést az jelentette, amikor ez utóbbiak ára átlépte a lélektani százezer forintos határt: ezzel teljesen átrendeződött az addigi piac: a forgalmazók ugyanis egymás alá kezdtek licitálni, az akciók egymást érik.

A választás persze nem egyszerű: óvatos becsléssel is legalább félezer különböző márkájú és specifikációjú noteszgép várja a vevőt a multik és szakboltok polcain.

Folkmann Ferenc, a legnagyobb forgalommal rendelkező, kimondottan laptopok eladására szakosodott üzlet tulajdonosa lapunknak úgy nyilatkozott: az optimális választáshoz először is a speciális elvárásainkat kell megfogalmazniunk.

Ha csak internetes szörfölésre, dokumentumok elkészítésére, vagy éppen könyvelő és számlázóprogramok futtatására használjuk a majdani gépet, bőven elegendő egy kilencvenezer forintos alapgép is. Ezek még az éppen végnapjait élő egymagos processzorral rendelkeznek, ám memóriájuk már egy gigás is lehet: a gép így több egyszerű programot (néhány ablaknyi böngésző, szövegszerkesztő, képnézegető) is képes egyszerre futtatni, bármilyen lassulás nélkül. Igaz ugyanakkor, hogy az olcsó laptopokhoz nem jár a ma leggyakrabban használt Windows Xp operációs rendszer, csak az ingyenes DOS vagy Linux - így az előbbit utólagosan kell beszerezni, mintegy tizenötezer forintért - hacsak nem adjuk kalózkodásra fejünket.

A kereskedő arra is felhívja a figyelmet: aki hosszabb távra tervez, mindenképpen jobban jár egy korszerűbb darabbal. Ezek ára igaz, hogy a százötvenezer forintos összeghez tendál, viszont legtöbbször kapunk hozzá Windows rendszert, programokat, többszörös akku-teljesítményt, és ellenállóbb burkolatot.

S, hogy miként döntsünk, melyiket válasszuk?

Kezdjük a monitorral: a kijelző mérete akkor számít, ha ezt használjuk mindig, azaz nem csatolunk hozzá kiegészítő monitort. Ha igen, nem számít mekkora a monitor, viszont jobb fajta videókártyára van szükség, hogy elérhessük a megfelelő felbontást. Amennyiben csak a noteszgép monitorját használjuk, ráadásul gyakran képeket is nézegetünk, bátran kereshetünk legalább 15 colos kijelzővel bíró gépet.

A vas, azaz a videókártya, a memória, a merevlemez és a processzor tekintetében ugyancsak az a fő szempont, mire használjuk. Ha a hagyományos irodai alkalmazásokat (Word, Excel, PowerPoint, képnézegetők, media player) futtatjuk, a noteszgépek legolcsóbb verziója elegendő erőforrást kínál.

Aki főként internetezésre, chatelésre, telefonálásra használja a gépet, érdemes beépített webkamerával és mikrofonnal, WLAN-nal (vezeték nélküli internet), és az új adatátviteli lehetőségekkel (IrDA, Bluetooth) is rendelkező gépet választania.

Ha digitális fotókat, videók és hangokat tárolunk a gépen, érdemes nagyobb merevlemezzel bíró masinát venni, ha pedig szerkeszteni, konvertálni is szeretnénk a fentieket, minden fontos paraméterénél a magasabb kategóriában kell gondolkoznunk. Az összetett feladat kétmagos processzort, legalább egy gigás memóriát és nem alaplapi, legalább 128 megabyte-os videókártyát kíván. Ugyancsak ez a helyzet, ha valaki gyakran játszik az újabb fajta számítógépes játékokkal, vagy éppen tervező munkára használja gépét.

A kereskedő szerint, ha pontosan tudjuk, mire használjuk a gépet, gyorsan leszűkíthetjük a kínálatot. Jó tanács, hogy tartózkodjunk a felesleges funkciók megvásárlásától: így irodai masinához teljesen értelmetlen nagy tudású gépet venni. Aki nem chatel, nem telefonál, felesleges számára a webkamera és a mikrofon - és így tovább.

Lássuk az árakat: A sokszor 90-100 ezer forint körül kínált modellek irodai alkalmazások futtatására tökéletesen megfelelnek: ezek általában 15-15,4 colos képátlójú, legalább 1024-es felbontású kijelzővel, CeleronM 1,4 GHz-es processzorral és 256 vagy 512 MB-os átmeneti tárral, 40-60 GB-os merevlemezzel rendelkeznek. Tudunk velük DVD-t írni, vezeték nélkül internetezni.

A legszélesebb kínálat 100-200 ezer forint között van: ennek alsó harmadában találjuk meg azokat a gépeket, amelyek már alkalmasak a képek, videók és hanganyagok szerkesztésére, konvertálására, egyik-másik mai játék is elfut rajtuk, legalább 80 GB-nyi adatot tárolhatunk merevlemezükön, s - ha szerencsénk van - még bluetoth-adatátvitel és kártyaolvasó is jár hozzá.

Százötvennél kezdődnek a hosszabb távra tervezők, s gépüket igazából szinte mindenre használók notebookjai. Ennyiért már méretes, 120-160 GB-os merevlemez, külső videókártya, DVD-író, 2-3 éves garancia és Windows Vista jár a masinához. A kereskedő szerint ez a legjobb választás az általános felhasználók számára, hiszen a mindennapi munkában és a multimédiás anyagok kiváló minőségű megjelenítéséhez nem kell drágább gép.

Beszélni viszont kell az erőgépekről is, amelyek a 170-180 ezer forintos jól felszerelt masináktól indulnak, s egészen a félmilliós, milliós szuperszámítógépekig tartanak. Itt már a jól csengő márkanév (IBM Thinkpad, Toshiba, Lenovo, Vaio, MacBook) is súlyos plusz tízezreket jelent. Nem ritka ebben a kategóriában a 17 colos képátló, a Blueray DVD-olvasó is megtalálható egyes modellekben. Félmillió felett már fél terrabájtos merevlemezt, 2,4 gigás duál processzort és 256 megás videókártyát kapunk - ezt a gépet azonban már csak a luxusbolondok, vagy a tervezők veszik meg, mezei felhasználók nem.

Korb Zoltán - Fotó: Dittrich Éva