Nincs helye a tanácsnak az EKF-ben?

Ennek egyik tárgyiasulása például az önkormányzat által életre hívott programkoordinációs bizottság, amely a pécsi programszervezők, kulturális intézményvezetők, kisebbségek érdekeit hivatott védeni a programok elfogadása szempontjából kulcsszereplőnek számító Művészeti Tanácsnál.

Mint megtudtuk, kételyek merültek fel - a testület alkalmasságát illetően - a menedzsment központon belül. Az EKF vezérkara, annak is művészeti divíziója nem egyszer éles pengeváltások árán tudta csak befolyásolni a tanácsot például annak érdekében, hogy a szerintük Pécs számára fontos, valamint az eredeti EKF-eszmének megfelelő programokat "szíveskedjen előnyben részesíteni" a kevésbé releváns, állítólag főleg a csapat pesti fele által erőltetett, vagy éppen pusztán "a szűk szakmának szóló attrakciókkal" szemben.

Tudomásunk szerint - s ezt nemcsak a különböző politikai oldalak, és a kulturális intézmények képviselői erősítették meg lapunknak - a művészeti testület láthatóan képtelen olyan formában ellátni feladatát, azaz a lehetséges rendezvények közötti szelektálást, ahogyan azt előre elgondolták. Persze, az is elképzelhető, hogy csupán arról van szó, mára terhessé váltak a külsősök a menedzsment központ új - Mészáros András utáni - vezetése számára.

A kritikák szerint - főként, mert regnáló intézményvezetők is helyet kaptak a szervezetben - a programalkotó tevékenység során egy-egy művészeti ág erős fórral indul, míg mások teljesen kiestek a pikszisből, így támogatás hiányában meg sem rendezik őket. Mindezt a kisebbségek, a népművészetek képviselői időközben már nyilvános fórumokon is jelezték.

Az is kérdéses, hogy az ár-érték arányra való tekintettel (a tagok havi, bruttó 300 ezerre kötöttek tavaly szerződést) a csapat tevékenysége valójában mennyit is érhet. Eleddig ugyanis mindössze egy, még ma is sok tartalmi kérdést nyitva hagyó 2010-es koncepciót és egy 2009-es - amolyan "átpasszírozott", de végülis elfogadható - programsort tudtak letenni az asztalra a tanácstagok. Ismeretes ráadásul, hogy számos esetben láttak el EKF-címkével olyan programokat, melyeket a pécsi kulturális élet szereplői amúgy is megvalósítanak évről évre, vagy jelentettek be olyan eseményt, mint U2 pécsi fellépését, amelynek megvalósulása irreálisnak mondható.

Ismeretes, s ez jelzés értékű is tanács a munkájának "minőségét" illetően, hogy Hiller István kulturális miniszter a 2009-es, a tanács által összeállított, majd újra átdolgozott programsort fél éven át nem volt hajlandó ellátni kézjegyével. Az sem mellékes körülmény, hogy a tanács gyakorlatilag úgy kénytelen az operatív háttérrel "együtt dolgozni", hogy a közöttük lévő kapcsolatban eleve kódolva van a feszültség, a felelősség egymásra hárításának lehetősége.

Ugyanakkor a már említett programkoordinációs tanács felállítása egyben a központ szervezési munkájának elégtelenségére is rámutat. Arra például, hogy az EKF-központ illetékes divíziója képtelen összehangolni a városi intézményhálózatban rejlő lehetőségeket.

Bár információink szerint mind az önkormányzat, mind a központ elismeri, hogy a tanács a jelenlegi keretek között csak görcsösen, sok hibával, s nehézkesen tud részt venni az EKF-programban, nagy változásra mégsem lehet számítani a munkájukat illetően. Az mindenesetre szinte biztosra vehető, hogy a hattagú testület jövőjét is nagymértékben érinti majd a pécsi polgármester-választás eredménye.

Képünkön: a program művészeti tanácsa nevében Giorgio Pressburger író, rendező átadja a 2010-es programkoncepciót Hiller István oktatási és kulturális miniszternek, valamint Tasnádi Péter, azóta elhunyt pécsi polgármesternek.

Korb Zoltán - Fotó: MTI