Nem száll le a hőerőműről a CMM, akár a bíróságra is elmennek

2011. november 14. hétfő 18:33

Nem száll le a hőerőműről a CMM, akár a bíróságra is elmennek

A Pannonpower Holding Zrt. tulajdonában lévő pécsi erőmű október végén tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy a vártnál korábban, 2012 októberében üzembe helyezhetik a társaság új, második biomassza blokkját, amely hazánk legnagyobb szalmatüzelésű kazánja lesz. A zöldek az esemény apropóján újból demonstráltak az általuk szükségesnek vélt civil kontroll bevezetése mellett. Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője a Pécsi Újságnak elmondta, hogy fokozódó civil ellenőrzést, kiegyensúlyozott, nyilvános párbeszédet, a lakosság kétoldalú tájékoztatását szeretnék elérni, hosszú távon pedig a civileket megillető minden jogi eszközt igénybe fognak venni.

A zöldek szóvivője számos aggodalmának adott hangot a pécsi erőmű jövőre befejeződő, mintegy 24 milliárd forintos beruházása kapcsán - s nem csupán az általuk már két éve hiányolt civil kontroll hiányát illetően.

- Tisztán kell látni, hogy a Pannonpower (PP) elsődleges célja a villamosenergia-termelésből származó profit előállítása, amelyhez a környék erdeiből és földjeiről durván évi egymillió tonna energianövényre van szüksége. A már meglévő, 50 MW teljesítményű tűzifa-égetésű kazán évente legalább 600 ezer tonna fát emészt fel, s félő, hogy az új, 35 MW-os szalmaégetésű kazánban további több százezer tonna fát fognak elégetni, mert az új blokkban faapríték is égethető - fogalmazott a szóvivő.

Ám ez csak egy probléma a zöldek által aggályosnak vélt beruházás következményei közül. Vicze Csilla szerint a PP azt hirdeti, hogy a régióban hétmillió tonna szalma keletkezik egy évben, amelynek csak a 3,5 százalékát égetnék el.

- A kimutatások szerint azonban csak tizedannyi, 700 ezer tonna szalma keletkezik, amiből 240 ezer tonnát akarnak felhasználni. Komoly hatásai lehetnek annak, ha a szalmát kivonják a termőföldről, hiszen így a talaj elveszíti értékes tápanyagtartalmát, ráadásul a szalmabegyűjtés révén az állattenyésztés is ellehetetlenül.

Gondban lehetnek a gazdálkodók is, véli az érdekvédő.

- Minden kárfelelősség a gazdákat terhelheti: ha vizes a szalma, akkor nem veszik át (vagy ha igen, akkor jelentős a levegő szennyezése), ha nem szállítják le időben a terméket, akkor nem működik a kazán (hiszen az üzem csak 3,5 napra elegendő mennyiségű szalmát tud tárolni); tehát a bálázás, tárolás, szárítás, szállítás mind a gazdák - netán kötbérrel terhelt - felelőssége - hangsúlyozta Vicze Csilla.

A civilek két éve szeretnék tudni, hogy miből és honnan szerezhető be ekkora mennyiségű energianövény-mennyiség. Eddig erre nem kaptak választ. A civil kontroll általuk tapasztalt mellőzéséből fakadó információhiány pedig odáig is vezethet, hogy amennyiben belátható időn belül nem kapnak kielégítő válaszokat a társaságtól, akkor jogi útra is terelhetik az ügyet.

A "hallgattassék meg a másik fél is" elve értelmében természetesen megkerestük az erőmű vezetőségét is. A Pannonpower 2009-ben hirdette meg a Civil Kontroll-programját, azóta is rendszeresen lehetőséget biztosítanak tevékenységük ellenőrzésére.

- Ezeken a fórumokon a nagy múltú és jelentős taglétszámmal rendelkező pécsi civil szervezetek közül senki nem kifogásolta a műkődésünket, ahogy a lakosság nagy része sem. Egy friss közvélemény-kutatás eredménye alapján a pécsiek 90 százaléka támogatja a megújuló energiatermelést - fogalmazott Marton Ferenc, a társaság kommunikációs vezetője.

A CMM által közérdekűnek tartott adatok hozzáférésével kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy a Pannonpower-csoport többségi tulajdonába tartozó egyik társaság sem lát el sem állami, sem helyi önkormányzati feladatot.

- Így egyik társaság sem lát el jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot sem, működésük adatai tehát nem minősülnek közérdekű adatnak. Célunk mégis az, hogy üzleti adataink védelme mellett lehetőséget biztosítsunk a civileknek arra, hogy tevékenységünket megismerjék, ezért a Civil Kontroll-programunkat a jövőben is folytatjuk - mondta Marton.

Azokra az aggodalmakra, amelyek szerint nincs akkora szalmamennyiség a régióban, amely el tudná látni az erőművet, a szóvivő Európa legnagyobb agrár-piackutatásra szakosodott vállalkozásának néhány héttel ezelőtt készült felmérésének - a civilek által egyébként kétségbe vont - adataival reagált.

- A pécsi erőmű 80-100 kilométeres körzetében (vagyis azon területen, amelyről a tüzelőanyagot beszerezzük) évente átlagosan mintegy hétmillió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. Ennek a mennyiségnek alig 3,5 százalékát használja fel az erőmű, a tüzelőanyag-ellátás tehát biztosított, amelyre éves szinten mintegy 3,5 milliárd forintot költünk 2012 végétől, s ami a régió termelőinek jövedelmét jelenti majd. A CMM által - vélhetően - védeni kívánt Mecsekről viszont nem tervezünk szalmát beszállíttatni - közölte a kommunikációs vezető.

A zöldek félnek attól is, hogy nemcsak tűzifát, hanem jó minőségű fákat is elégetnek a kazánokban, ráadásul szerintük csak 25 százalékos hatásfokkal. A társaság hangsúlyozza, hogy beszállítóitól csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó tűzifát vesz át.

- Kizárólag ún. FSC-tanúsítvánnyal (Forest Stewardship Council - Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa), illetve hatósági vágási engedéllyel ellátott készleteket vásárolunk. Ez garanciát nyújt arra, hogy az erdőgazdálkodást szabályozó szigorú hazai törvény - amely az erdősültség arányának növelését célozza - betartásával, a környezet- és természetvédelmi szempontok maradéktalan érvényesítésével kerüljön tüzelőanyag a pécsi erőműbe. Az erőműbe csak olyan fa kerül, amely más célra nem használható, csak tűzifaként.

A szóvivő hozzátette, a gazdasági racionalitás azt diktálja partnereiknek, hogy a hibátlan, jó minőségű (nem göcsös, nem korhadt stb.) faanyagot a bútoriparnak vagy a papíriparnak adják el. Hiszen, mondja, a minőségi faanyagért ezek az ágazatok többszörös árat fizetnek, mint amennyit a tűzifáért kaphatnak az erdészek. Az erdőgazdáknak tehát egyszerűen nem kifizetődő az egészséges faanyagot tűzifaként értékesíteni, de erről célszerű lenne őket megkérdezni - vélte Marton Ferenc, aki megjegyezte, hogy az erőmű már működő biomassza-tüzelésű kazánjának hatásfoka a civilek állításával szemben 90 százalékos.


H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva