Nem feltaláltam, csak találtam

A középiskolában szerette a matematikát, de sosem akart matematikus lenni, inkább a művészetek – a festészet, majd a szobrászat – vonzották. Végül építész lett, de elmondása szerint minden megszerzett tudása segítette a felfedezésben. A Rubik-kocka és más logikai játékok Rubik Ernő számára nem puszta „játékok”, ugyanis hiányzik belőlük a másik féllel való küzdelem: „Más kérdéseket tesznek fel az ilyen alapú logikai struktúrák."

A Rubik-kocka története hosszú évekre tekint vissza. Rubik Ernő 1975-ben nyújtotta be a szabadalmát, és ma már kevés olyan hely létezik a világon, ahol nem ismerik ezt a zseniális magyar találmányt. „A Bűvös Kockát nem feltaláltam, csak találtam, észrevettem valamit. Kezdetben a kétszer kettes, nyolc elemből álló kockával kísérleteztem, aztán jött a háromszor hármas, zárt struktúra” – mondta Rubik Ernő a tervezés folyamatáról. A kocka elkészült, azonban a legtöbb cég nem látott benne pénzt és fantáziát, mondván, az emberek nem akarnak majd egy nehéz, bonyolult játékot megvásárolni. Azonban ennek az ellenkezője történt, sőt, ma már Rubikkocka-kirakó világbajnokság is létezik.

Rubik Ernő a kocka logikáját szakmájához, az építészethez hasonlította. A tervezés negyedik dimenziója az ember fejében, képzeletében zajlik, amiből aztán létrehozza a tárgyat – a várost, az épületet vagy a kockát. A Rubik-kockában két dolog kapcsolódik össze, ami az emberi természethez köthető: egyrészt az ember szeret a kezével csinálni, létrehozni valamit, másrészt a kocka vonzó alakzat számára. Rubik Ernő szerint az emberben sok a kontradikció: „az egyszerű és a bonyolult iránti vágy, stabilitás és mozgás – ami a kockában is benne van”. Mindez együttesen hozta a találmány népszerűségét, amit a feltaláló akár hatéves kortól is bárkinek ajánl. Sőt egyes – természetesen főként külföldi – iskolákban már oktatási segédeszközként is alkalmazzák.

Takács Tímea – Fotó: Kováts Judit