Másokat is beleránthat az ügybe a NAV által Kőhegyi István ellen indított vagyonosodási vizsgálat

Amint arról beszámoltunk, egy politikus kollégája múlt pénteken személyesen kereste fel a NAV pécsi központját, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezzen Kőhegyi István (MSZP) ellen. Egy ilyen vizsgálat a leggyorsabb esetben is eltart pár hétig, ez most sincs másként. Kerestük, de nem sikerült elérnünk az MSZP-s politikust, akitől azt kérdeztük volna, megtette-e már feljelentését, amit ígért. Mint a NAV-tól megtudtuk, nem biztos, hogy csak Kőhegyi vagyonosodását fogják vizsgálni.

Ismert, Németh Zsolt, a Jobbik parlamenti képviselője a média nyilvánossága előtt szólította fel Kőhegyi Istvánt, az MSZP korábbi országgyűlési képviselőjét, hogy adjon számot hirtelen vagyongyarapodásáról. Miután a szocialista politikus ennek nem tett eleget, Németh a NAV-hoz fordult.

Barlai Krisztina, a NAV dél-dunántúli szervezetének sajtószóvivője a Pécsi Újság.hu érdeklődésére, hogy mi fog most történni, a Kőhegyire váró vagyonosodási vizsgálatról a következőket nyilatkozta:

- Abban a kérdésben, hogy milyen bejelentések érkeztek az adóhivatalhoz, illetve hogy egy konkrét bejelentés megtétele megtörtént-e, az adózás rendjét szabályozó törvény alapján az adóhivatalt titoktartási kötelezettség terheli - válaszolt megkeresésünkre a szóvivő. Kérdésünkre hozzátette, a vagyonosodási vizsgálat lefolytatására a törvényi határidő 90 nap. A NAV azonban indokolt esetben kapcsolódó vizsgálatokat is lefolytathat más adózóknál. (Azaz a Kőhegyi körül kialakult botrány akár a környezetét is kellemetlenül érintheti - a szerk.)

- Az adóhatóság emellett megkereséssel élhet egyéb szervek felé a tényállás teljes körű tisztázása érdekében, illetve bizonyos ellenőrzési cselekmények időtartama nem számít bele az ellenőrzés határidejébe. Így ezek időigénye meghosszabbítja az ellenőrzésre fordítható időt, azaz egy-egy vizsgálat lezárásáig hosszabb idő is eltelhet.

A beérkezett beadványokat először tartalmuk alapján minősítik. Ha a dokumentum olyan körülményre világít rá, amelynek megoldása a társadalom érdekét szolgálja, akkor közérdekű bejelentésként minősítik. Ezután kerül sor az adatgyűjtésre.

- Az adóhivatal szükség esetén a bejelentőt meghallgathatja, illetve tőle további, a bejelentésben foglaltakat alátámasztó, annak bizonyítását elősegítő információkat kérhet. Maga a vagyonosodási vizsgálat kezdetén átadják az idézést és a megbízólevelet az adózó részére.

- Az ellenőrzés során tisztázzuk, hogy a vizsgált időszakban az érintett magánszemély milyen bevételekre tett szert, illetve milyen kiadásai voltak. Ennek során az adóhivatal többek között okirati bizonyítékokat gyűjt és elemez, pénzintézeteket keres meg, illetve nyilatkozattételre hívja fel az adózót - fogalmazott a szóvivő.

A revizorok ezután elemzik az adatokat. Ha megállapítják, hogy a vizsgált személy vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban az adómentesen vagy az adóbevallásaiban bevallott jövedelmeinek együttes összege, akkor az adó alapját becsléssel állapítják meg.

- Ebben az esetben az adóhatóságnak minden egyes ellenőrzött évre vonatkozóan azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodáshoz és az egyéb ismert kiadások fedezetére a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Amennyiben a vizsgált magánszemély nem tudja bizonyítani a hiányzó jövedelem forrását, valamint azt, hogy ahhoz az adójogszabályok betartása mellett jutott hozzá, az adóhivatal megállapítja a forráshiány adókötelezettségét.

Érdekesség, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést, azaz, hogy a NAV által feltárt hiány tekintetében a vizsgált személy ténylegesen rendelkezett-e jogszerű bevétellel, az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja.

- A törvény mind a revízió, mind az adózó számára szabad bizonyítást tesz lehetővé, tehát bármi, ami hiteles, elfogadható bizonyítékként. Lényeges azonban az, hogy a forráshiány fedezetére szolgáló összegekre vonatkozóan a bizonyítási kötelezettség az adózót terheli - közölte Barlai.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat során Kőhegyinek kell igazolnia, hogyan gyarapodott vagyona egy év alatt jelentős mértékben.

Miután Kőhegyi Istvánt nem sikerült elérnünk, kerestük Tóth Bertalant, az MSZP országos elnökségének tagját, hogy megtudjuk, tett-e már feljelentést Kőhegyi a jobbikosok ellen, amint az ígérte.

Tóth érdeklődésünket elhárította, mondván, ő sem tud mást mondani, mint ami Kőhegyi sajtóközleményében korábban megjelent.

Képünkön: Kőhegyi István látható egy korábbi, 2009-ben tartott pécsi képviselő-testületi ülésen.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva