Ilyen volt a bányásznap egykor: folyt a sör, pörögtek a hűségjutalmak - Videó!

2023. szeptember 01. péntek 12:23

Egykoron hatalmas ünnepnek számított Pécsett, meg persze Komlón is. A bányásznap idején családok ezrei érezték magukat boldognak. A nehéz munka hősei örültek a napfénynek, a hűségjutalomnak, folyt a sör, pörgött a körhinta, fogyott a vattacukor rendesen. Ezzel mintegy elfeledtetve az egyéni gondokat, meg a vállalati problémákat. Mindez központilag 1951-ig nyúlik vissza, de ma, Baranyában már teljesen mást jelent, mint valamikor. Szerényebb megemlékezésekkel, tiszteletadással az áldozatoknak.

Pécsett a komolyabb kőszénbányászat múltja egészen XIX. évszázad közepéig nyúlik vissza. Igaz, előtte is folyt termelés, de sokkal kisebb színvonalon, semmiképpen sem üzemi mértékben.

Az ércbányászat hagyományai sokkal kisebbek, mert csupán az 1950-es évek elejéig kell visszanéznünk, ha a gyökereket keressük. Magyarországon, egyedülálló módon, Pécsett, illetve közvetlen környezetében mindkét iparág jelentős erőkkel működött.

A bányásznapokat sokkal régebben nem központilag ünnepelték meg a különböző bányavidékeken. Az egységesítés 1951-tól jött létre. Előtte, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Kongresszusa hozott egy döntést, 1950-ben. Annak értelmében, az egész országban szeptember első vasárnapját határozták meg ünnepnapként.

Cseppet sem véletlenül, hiszen 1919. szeptember 6-án, Tatabányán a csendőrség a tüntető bányászok közé lőtt. A feljegyzések szerint hét halálos áldozatot követelt az esemény, huszonhárman pedig súlyosan megsebesültek. A véres nap szolgáltatta az indokot.

Az I. Bányásznap alkalmából ellátogatott Pécsre Farkas Mihály elvtárs, akkori honvédelmi miniszter is. Ebből azért sejthető, a Rákosi-rezsim számára is kiemelten fontos eseményről lehetett szó. A tábornok beszédében ezt hangsúlyozta is. A Dunántúli Napló szalagcímében ez állt: „A bányászok hatalmas seregének legyen jelszava: Több szénnel gyorsabban építjük a szocializmust." Többlettermeléssel, valamint felemelő ünnepségekkel igyekeztek fenntartani a remek hangulatot a pártvezetők.

Később, a rendszerváltásig örökké hangsúlyt kapott a politika, igaz, egyre kisebb mértékben. Aztán kiderült, a hegyek kincseit egyre kevésbé éri meg kitermelni, megkezdődtek a bányabezárások. Ezek komoly társadalmi vitákat váltottak ki, de az egy másik történet.

Napjainkban már csupán egykori bányászvárosokról ejthetünk szót, a dolgozók közül szinte valamennyi nyugdíjas, vagy ahhoz közeli életkorú. Ennek megfelelően, sokkal kisebb az esemény jelentősége, töredéke a költségvetése is. Bár a megemlékezések nem maradhatnak el.

Már csak azért sem, mert a baranyai megyeszékhely jelenlegi arculatára is komoly hatással volt a bányaipar. Elég, ha csupán Uránvárost említjük, a hatalmas lakótelepet, annak összes elemével. Az meg csupán érdekesség, hogy eredetileg, titkolva az uránbánya kutatásait, a szomszédos, nagyon nagy testvérrel karöltve jött létre a MASZOBAL Rt. A Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Részvénytársaság. Mindez kormányközi egyezmény eredményeként valósulhatott meg, még 1949-ben.