A Pécsi Újság.hu is beszámolt arról, hogy „leépül" a Patartics Zorán Ybl-díjas építész által létrehozott A Fal elnevezésű honlap, amelynek egyik célja a megyeszékhely jövőjét alapvetően meghatározó városfejlesztési koncepció nyilvánosságának biztosítása lett volna. A pécsi szakember szerint legfőképpen a kommunikáció és a tényleges párbeszéd hiánya vezetett ahhoz az elhatározásához, hogy szünetelteti az oldal tartalmi fejlesztését, bár az úgynevezett „méjl-interjú" rovat szerkesztése tovább folytatódik.

Patartics még nem döntötte el, hogy részt kíván-e venni a későbbiekben a városfejlesztési koncepció körüli munkákban. Azt mondja, ilyennel senki nem is kereste meg, de az önkormányzat részéről Kővári János, a koncepció egyik fő koordinátora örömmel venné.

A városfejlesztési koncepció kidolgozásának kezdetekor számos civil dugta össze fejét, hogy minél szélesebb körű összefogás eredményeként szülessen meg a Pécs jövőjét és jövőképét alapvetően meghatározó dokumentum. Az eltelt időben azonban jó néhányan kiszálltak a közös munkából, mások mellett Pálné dr. Kovács Ilona és legutóbb Patartics Zorán, valamint az általa létrehozott platform, A FAL.

A közismert építész a Pécsi Újság.hu érdeklődésére azt mondta, az utolsó lökést a kommunikáció és az érdemi párbeszéd hiánya adta meg számára, így parkolópályára állította - az egyebek mellett - a koncepció társadalmasítását támogató oldalt.

- Az utóbbi időszakban semmilyen, a készülő városfejlesztési koncepcióval kapcsolatos adatot és információt nem kaptam, amikből hírt lehetett volna faragni vagy amit közzé lehetett volna tenni, s amelyekről diskurzust folytathatnánk. Így nem lehet nyilvánosságot építeni. Nem tudom, hogy a városháza által meghirdetett "nyitottság" a szűken tartott szakmai egyeztetéseken kívül hogyan valósul meg, azt viszont tudom, hogy ennyi beleölt idő után erre energiákat feleslegesen nem kívánok tovább fordítani.

Az építész ennek ellenére nyitott arra, hogy valódi és hiteles szándék esetén, ha az önkormányzat felől megkeresés érkezik, akkor leüljön tárgyalni a folytatásról. De, mint mondja, csak ha „szabad és érdemes újra bizalmat, időt és energiát" fektetnie a dologba.

- Nincs bennem semmiféle ellenségesség. Az ügy fontos, a platform részben továbbra is alkalmas felület lehet, de azért sok minden más is kellene. Kellene természetesen önkormányzati együttgondolkodás, élő kapcsolat a tervezőkkel, a meglévő városi erőforrások rendelkezésre bocsátása - lévén a városházának van megfelelő médiaerőforrása -, és ezeket használni is kellene, a munka koordinálása mellett.

Patartics Zorán tehát nem zárkózik el egy esetleges folytatástól, s ezt örömmel venné Kővári János is. Az önkormányzat Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottságának elnöke szerint az építésznek kell döntenie arról, hogy részt vesz-e a későbbiekben a koncepció véglegesítésében, de szívesen látnák a közös munka során.

- A városfejlesztési tervezés ugyanakkor nem állt meg, a koncepciót megalapozó tanulmányok már elkészültek. Ezek azt elemzik, hogy jelenleg milyen a város gazdasági, társadalmi, ökológiai állapota. A legutóbbi közgyűlésen kiírtuk azt a közbeszerzést, amelynek során elkészülhet a megalapozó tanulmányokra épülő, tényleges városfejlesztési koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia. Reményeink szerint az eljárás két héten belül lezajlik, így októberben megindulhat a végleges tervezési folyamat. A dokumentumokat közösségi szervezéssel szeretnénk terveztetni, azaz a nyertes tervező cégnek kötelessége lesz partnerségi tervet is készíteni. Ez azt jelenti, hogy a munkába a város gazdasági szereplőit, az egyetem és a civil szféra képviselőit be kell majd vonnia.

Kővári szerint sokféle projekttervet dolgoztak már ki a városfejlesztési koncepció részeként, s mindegyiket igyekeznek a fenntarthatóság „mérőrendszerében" megmérni.

- A fenntarthatóság nem arról szól, hogyan kell az elért eredményeket fenntartani, hanem arról, hogy minden beruházás, legyen az kulturális vagy éppen közlekedési célú infrastruktúra-fejlesztés, illeszkedjen abba a gondolkodásba, amelynek elsődleges célja a gazdaságfejlesztés. Teremtődjenek úgy munkahelyek, hogy mellette a természeti környezet is kiemelt hangsúlyt kapjon. A jövőben nem szeretnénk Expo Centereket, tehát nem szeretnénk olyan beruházásokat, amelyek károkat okoznak a városnak.

H. L. B.