Kultúrharc a volt pécsi színész miatt

2009. december 12. szombat 19:03

Kultúrharc a volt pécsi színész miatt
Színházszervezőként nézne új kihívások elé a Pécsről indult Besenczi Árpád (képünkön), aki a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatói posztjára adta be pályázatát a közelmúltban. Döntést a jövő héten, december 17-én hoz a város közgyűlése, azonban egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a végeredmény, hiszen bár Zalaegerszeg önkormányzatának kulturális bizottsága Besenczit támogatja, pénteken este kitört a botrány. Az "események" előtt elkészült interjúnkban a volt pécsi színészt döntésének okairól, valamint konkrét terveiről kérdeztük, míg a keretes tudósításban a hétvégére kialakult helyzetet ismertetjük.

- Miért döntött úgy, hogy beadja a pályázatát?

Péntek este Zalában kitört a kultúrharc

Nyílt levélben tiltakozik a Hevesi Sándor Színház társulata amiatt, hogy a zalaegerszegi közgyűlés kulturális bizottsága Besenczi Árpádot javasolja a teátrum igazgatói posztjára.
A nyílt levélben, amelyet pénteken késő este, A revizor című darab bemutatóját követően olvasott fel a közönség előtt Farkas Ignác színművész, felidézik, hogy a társulat a jelöltek meghallgatása után rendezett titkos szavazáson 95 százalékos többséggel Tucsni András jelenlegi irodalmi vezető elképzeléseit támogatta. Ugyancsak Tucsnit jelölte első helyen az ún. szakmai bizottság is, amely Besenczi pályáztatát a második helyre sorolta. Ennek ellenére a zalaegerszegi közgyűlés kulturális bizottsága, amely zárt ülésen tárgyalt a pályázatokról, Besenczi Árpád elképzeléseit látta meggyőzőbbnek.
A társulat álláspontja szerint a központi források folyamatos megnyirbálása, az országosan tapasztalható elszegényedés az elkövetkező két-három évben így is nehéz helyzetbe hozza az intézményt. "Óriási veszélyforrás ilyen periódusban vezetői tapasztalattal, belső támogatottsággal nem rendelkező személyeket állítani a város és a megye kulturális életét alapvetően és hosszú távon befolyásoló létesítmény élére"  - fogalmaz a nyílt levél. A közönség felállva és vastapssal fogadta a bejelentést.
A zalaegerszegi közgyűlés kulturális bizottsága idén szeptemberben írt ki pályázatot a Hevesi Sándor Színház igazgatói posztjának betöltésére. A felhívásra Besenczi Árpád, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas, nívódíjas művésze, Tóth Gergely, a Budapest Balett ügyvezető igazgatója - aki később visszavonta pályázatát -, Falussy Lilla, aki 2003 és 2005 között dramaturgként dolgozott a zalaegerszegi színházban, valamint Tucsni András, a teátrum jelenlegi irodalmi vezetője jelentkezett, aki 1982 óta tagja a társulatnak. A végső döntést a zalaegerszegi közgyűlés december 17-én, zárt ülésen hozza meg. Addig minden előadás előtt felolvassa egy-egy színművész a nyílt levelet.
Szakmai körökből a Pécsi Újság.hu úgy értesült, hogy a konfliktus hátterében politikai ellentétek húzódnak meg, hiszen a poszt elnyerésére esélyessé vált Besenczi Árpád ismert jobboldali-nemzeti kötődéséről, s az őt támadók valódi indítékai ebben keresendők.

- Úgy éreztem, hogy túl a negyvenedik életévemen jó lenne váltani, valami egészen mást csinálni, lehetőleg valami olyat, ami tele van kihívásokkal. Arról nem is beszélve, hogy szinte a pályafutásom kezdetétől fogva érdekelt a színházszervezés, olyannyira, hogy a diplomamunkámat is e témából írtam. Köztudott rólam, hogy jogász végzettségű vagyok, így szeretném ezt a képesítést gyakorlatban is használni.

- De miért éppen Zalaegerszeg?
- A Dunántúl mindig is a szívem csücske marad. Egyébiránt Zala megyéhez több kötödésem is van: családom egy része származik innen, továbbá katonaéveimet a megyeszékhelyen töltöttem, ahol egy amatőr társulat tagjaként számtalan alkalommal próbáltunk a Hevesiben. Ez a Ruszt József alapította színház egykor legendás hírű volt, és bár az utóbbi időben több botrány is övezte, valamint a nézőszám is legalább a harmadával esett vissza, bízom benne, hogy ez a tendencia megfordítható.

- Milyen színház várná az ott lakókat, amennyiben az Ön pályázatát támogatná a közgyűlés?
- Szakmai közhely, hogy manapság kétféle színházat lehet csinálni, az egyiket a kritikusok a másikat pedig a közönség ismeri el. A kérdés, hogy vajon kinek játszunk? Szerintem Egerszegen egy jó értelemben vett populáris vonalat kellene képviselni, amely felméri a publikum igényeit, és egyszerre nevel s szórakoztat. Ezzel a „népszínházi" elképzeléssel szólítanánk meg újra azokat a nézőket akik az elmaradtak, valamint azokat is, akiktől eddig idegen volt ez a világ.

- Kik lehetnek ebben segítségére?
- Elsősorban társulat jelenlegi tagjai, rájuk építve azonban több vendégművészt, rendezőt is szeretnék a városba csábítani. Közöttünk van a Pécsett is dolgozó Tordy Géza és Béres Attila, de Méhes Lászlóra, Cseke Péterre, Eperjes Károlyra, illetve Rudolf Péterre is gondoltam. Állandó rendezőként Sztarenki Pált szerződtetném, akinek expresszív látásmódjával komolyabb, elvontabb darabok is bekerülnének a repertoárba. Művészeti tanácsadónak Sztankay Istvánt kértem fel, ugyanakkor azt is szeretném, ha ő a színpadon is megjelenne a helyi publikum előtt. Ha teendőim engedik, ebben magam is követném őt.

- Az illusztris nevek hallatán felvetődik a kérdés, nem tart-e attól, hogy a poszt miatt kiesik a főváros művészeti vérkeringéséből?
- Bizonyos szempontból talán már kezd terhessé válni Budapest, de jelenleg is egy új főszerepet próbálok a József Attilában, és eddigi szerepeimet, ha bővíteni nem is, de megtartani mindenképp szeretném.

- Miképp működne együtt az többi vidéki színházzal, esetleg Péccsel?
- Már Zala és régiója is sok lehetőséget kínál a vendégjátékokra, de az igazi - eddig kihasználatlan lehetőséget Szlovénia magyarok lakta részében látom. Több vidéki társulat is szerepelt már Lendván, de a Hevesié eddig még nem - ezen mindenképp változtatnék. Külön öröm lenne számomra, ha pécsi szálat is szépen tudnánk fejleszteni, szándékaim szerint első körben a Szabadtéri Játékokkal lépnénk kapcsolatba.


B. G.