Közvélemény-kutatás: mit tudnak az EKF-ről a magyarok?

A 2010-es magyarországi helyszín ismertsége

A megkérdezettek többsége (59%, 709 fő) tudta, hogy 2010-ben egy magyar város Európa Kulturális Fővárosa lesz. E tekintetben nem, iskolai végzettség, jövedelem, településtípus és régiók alapján mutatkoztak szignifikáns különbségek.

A férfiak nagyobb hányada előtt volt ismert a tény (64% vs. 55% a nők esetében).

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében szélesebb körű volt a kitüntető megbízás ismertsége: a maximum szakmunkás végzettségűek 49%-a, az érettségizetek 68%-a, a diplomások 87%-a értesült róla.

A jobb anyagi helyzetben lévők között is magasabb ismertségi mutatók születtek. A két szélső érték: 49% az alsó, illetve 70% a felső kvartilisben.

A nagyvárosokban (Budapesten és a megyei jogú városokban) mértük a legmagasabb (63%-65%-os) ismertséget, míg a 2-10000 fős és a 10000 főnél népesebbeken a legalacsonyabbat (53%-54%).

A régiók közül a házigazda (Dél-Dunántúl) esetében volt a legnagyobb hányadú az ismertség (88%). A két alföldi régióban csupán 47%, illetve 48% előtt volt ismert e tény. 2010 Európa kulturális fővárosaként tízből több mint kilencen Pécset nevezték meg (N=709 fő).

Az EKF fő beruházásainak ismertsége

Azokkal, akik nem tudták a helyes választ, a kérdezőbiztosok közölték, hogy Pécs városa nyerte el a megtisztelő címet.

Tíz interjúalanyból legalább négy (41,5%, 498 fő) úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik valamilyen mértékű információval a megvalósuló EKF beruházásokat illetően.

A fentiekhez hasonlóan nem, iskolai végzettség, jövedelem, településtípus és régiók alapján mutatkoztak szignifikáns különbségek.

A férfiak nagyobb hányada rendelkezett információkkal (48% vs. 36% a nők esetében).

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében szélesebb körű volt a beruházások ismertsége: a maximum szakmunkás végzettségűek 37%-a, az érettségizetek 46%-a, a diplomások 61%-a értesült azokról. A legjobb anyagi helyzetben lévők között is magasabb ismertségi mutatók születtek (59% vs. 35%-51% a többiek esetében).

A régiók közül ez esetben is a házigazda (Dél-Dunántúl) esetében volt a legnagyobb hányadú az ismertség (76%), míg a Dél-Alföldön csupán 28%-os.

Az EKF fő beruházásai készültségi fokának megítélése

Az érdemben nyilatkozók többsége szerint a beruházások esetében vannak csúszások vagy jelentős elmaradások. Látni kell, hogy 60% nem tudott válaszolni a kérdésre.

A háttérváltozói elemzéshez az alábbi 3 kategóriát alkalmaztuk:

Iskolai végzettség és régiók szerint tapasztaltunk szignifikáns mértékű különbségeket e tekintetben. A diplomával rendelkezők körében volt a legmagasabb a jelentős elmaradásokat észlelők aránya (52% vs. 30%-40% a többiek esetében). Utóbbiak között a „csúszások"-at feltételezők hányada volt magasabb (44%-52% vs. 29% a diplomások esetében).

Kiugróan alacsony (1%-os) volt a házigazda, Dél-Dunántúli régióban az elégedettek („megfelelő üteműek a beruházások") aránya.

Dél-Alföldön viszont minden második válaszadó osztotta e véleményt. Jelentős elmaradásokat a „helyi" Dél-Dunántúliak 55%-a érzékel (feltételez). Arányuk a Dél-Alföldön volt a legalacsonyabb (20% alatti).

Az EKF címre méltóbbnak tartott városok

A válaszadók közel harmada (29,1%, 349 fő) nyilatkozott úgy, hogy van olyan magyar város, mely méltóbb lenne az EKF címre, mint Pécs.

A 349 fő többsége (97,7%, 341 személy) meg is nevezte az általa méltónak tartott helyszínt - a legtöbbjük Debrecen városát.

A legjobb megoldásként az alternatívákat 5 nagyvárosra szűkítve a Pécsnél méltóbb házigazdát javaslók többségének véleménye szerint Debrecen vinné el a pálmát („Az alábbi városok közül ma melyik tudná legjobban megoldani az EKF-et?").

A minta:

A vizsgálat 1201 fős reprezentatív mintán készült a személyes kérdőíves megkeresések módszerével.

A minta érdekesebb belső összefüggései:

A férfiak között nagyobb arányban vannak szakmunkásképzőt végzettek, mint a nők között (30% vs. 15%), míg a nők között az érettségivel rendelkezők (33% vs. 25%) és a maximum 8 osztályt végzettek (41% vs. 33%) tettek ki nagyobb hányadot.

A fiatalabb korcsoportokban (40 év alatt) kisebb a 8 általánost végzettek hányada (maximum 25%), mint az idősebbek között (60 éven túl 72%-os). A szakmunkás végzettség leginkább a 30-39 éveseket jellemzi (35%). 18-29 év között volt legmagasabb (38%-os) az érettségizettek aránya, mely 60 éves korig 30% körül mozog, a felett lecsökken 17%-ra.

A diplomások hányada a legfiatalabb és a 60 évnél idősebb korcsoportban lényegesen alacsonyabb (8-10%), mint a többiek esetében (13-16%).

A 40 évnél fiatalabbak lényegesen nagyobb hányada tartozik a felső két jövedelmi kvartilisbe (52-57%), mint az idősebbek közül (24-43%).

A nagyvárosokban (Budapest, megyeszékhelyek) magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (23%), mint a kisebb településeken (8% alatt). A kistelepüléseken lakók közül több mint minden második személy (58%) maximum 8 általánost végzett.

Összefoglalónkban két statisztikai próbára hivatkozunk: a kereszttáblás elemzéseknél a Khi négyzet próbát, az átlag-összehasonlításnál az egyutas varianciaanalízist (ANOVA) használjuk.

Tanulmányunkban azokat az összefüggéseket soroljuk fel, amelyek e két statisztikai próbával elkészített elemzés során szignifikánsnak mutatkoztak.

(Szerkesztőségünk a minta háttérváltozók szerinti megoszlásáról készült táblázatot - annak hosszúsága miatt - nem közli, azonban kérésre e-mailben bárkinek szívesen elküldjük.)

Szocio-Gráf - Pécsi Újság.hu