Kossuth-díjat kapott Vári Éva

A Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja felidézte, hogy érettségi után a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdett dolgozni, majd 1963-ban szerződött Pécsre a Nemzeti Színházhoz, ahol három évtizedet töltött el. "1993-ban szerződtem Budapestre, ahol a pécsi elismertség ellenére a pályámat gyakorlatilag újra kellett kezdenem" - emlékezett Vári Éva.

Pályája során volt Ariel Shakespeare A viharjában, Beatrice Goldoni Két úr szolgájában, Orbánné Örkény Macskajátékában, Mi Lehár Ferenc A mosoly országában. Jelenleg négy darabban - Hárman a padon, Harold és Maude, Kvartett, A szegény hekus esete a papagájjal - szerepel színházában, emellett nagy sikerrel megy Edith Piaf című önálló estje, amely Pam Gems Piaf című, korábban játszott darabjából nőtt ki. A Thália Színházban a Hat hét, hat táncban látható.

"Nagyon élvezem ezeket a sokrétű feladatokat, felemelő érzés egyik nap Spiró Kvartettjében szerepelni, máskor Edith Piafot alakítani. Az embert karban tartja, hogy majdnem minden estére fel kell készülni" - jelentette ki. Mint mondta, a Piaf-esteken megpróbálja az embert, annak kínjait, örömeit, bánatait, megfelelni akarását érzékeltetni, a csodálatos dalokat pedig méltóképpen elénekelni.

Vári Éva országos népszerűséget az Életképek című teleregényben Viola szerepét alakítva szerzett; a sorozat 2004-től megy a köztelevízióban. Mint mondta, az Életképek azért is fontos számára, mert olyan színészekkel játszhat együtt, akikkel színpadon még nem találkozott.

Kitért arra, hogy a Tháliában, ahol esténként 550 néző előtt játssza a Hat hét, hat tánc című darabot, már többször hallotta, hogy az emberek megkérdezték, hol volt Vári Éva az Életképek előtt, pedig már évtizedek óta a pályán van. Megjegyezte: ebből is látszik, hogy a televízió adja az országos népszerűséget.

A színművész 1973-tól több játékfilmben is szerepelt, köztük a Sose halunk meg és a Csaó, Bambino című alkotásban.

Idei terveiről azt mondta, hogy a Thália Színházban májusban kezdik el próbálni a Csókol anyád című kétszemélyes darabot, amelyben Nagy Ervinnel együtt játszik. A komédiát, amelyet Znamenák István rendez és egy fiú és egy anya levelezéséről szól, júliusban mutatják be.

Vári Éva 1940. augusztus 25-én született Nagykanizsán. Prózai szerepeiben drámai képességével, a zenés darabokban hangjával ér el sikereket. Színészi munkásságát érdemes és kiváló művész címmel, valamint Jászai Mari-díjjal és 1985-ben az országos színházi találkozó díjával ismerték el. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, kétszeres Súgó Csiga-díjas.

Széchenyi-díjat kapott Thomka Beáta irodalomtudós

"Ekkora elismerésre semmiképpen sem számítottam, mindenképpen váratlanul ért. Őszintén szólva el is gondolkodtam azon, hogy egyáltalán mivel szolgáltam rá" - mondta Thomka Beáta (alsó képünkön), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy vasárnap Széchenyi-díjat vehetett át a Parlamentben.

Az irodalomtudományok doktora iskolateremtő tanári tevékenységéért, irodalomelméleti és kritikusi munkásságáért, a modern irodalom- és művészelméleti szakirodalom magyar nyelvű gyűjteményeinek létrehozásában játszott alapvető szerepéért részesült Széchenyi-díjban.

Thomka Beáta úgy véli: talán a 35 évnyi egyetemi és egyéb szellemi munkásságának szólhat az elismerés. Mint mondta, jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a PTE irodalomtudományi doktori iskolájának vezetése jelenti számára. "Fárasztó, de nagyon szép, méltóságteljes munka" - fogalmazott Thomka Beáta.

Emellett folyamatosan részt vesz egyéb munkákban is. "Az én esetemben ez tanulmányírást, -szerkesztést jelent és természetesen a doktoranduszok munkáját patronálom" - tette hozzá.

Thomka Beáta elárulta: most éppen az európai narratív örökséget kutatja. Mint mondta, mindig is az elbeszélő irodalom, a próza érdekelte. Ez esetben pedig nemcsak a magyar, hanem az európai értékekkel is foglalkozik. A szakember másik nagy tudományterülete az elbeszélés-elmélet, a narratológia, amelynek manapság sokféle - már nemcsak irodalmi, hanem többek között teológiai és kultúraelméleti - vonatkozása is létezik.

Életművéről szólva kifejtette: két vonulata van pályájának, vajdasági születésűként ugyanis aktív élete egyik felét külföldön töltötte. "Pályám első fázisa Jugoszláviához köt, de már akkor is pozitív kritikai visszhangok érkeztek Magyarországról munkásságomat értékelve. Így nem is tudom melyik jelentősebb: az utóbbi évek vagy az első felvonás" - fogalmazott az egyetemi tanár.

Felidézte, hogy Újvidékről 1991-ben került vendégtanárként Pécsre, közben kitört a háború, s mivel bonyolódott a helyzet, örült, hogy a baranyai városban tartották. "Végül a fiam és a lányom is utánam jött. Így a pályám második felét már Pécsett töltöttem. Ezzel párhuzamosan több évig tanítottam Budapesten is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, de Pécs az én rezidenciám" - jelentette ki az irodalomtörténész.

Thomka Beáta 1949. október 13-án született a vajdasági Torontálvásárhelyen. 1972-ben az újvidéki egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet, 1975-től ugyanott tanársegéd, docens, rendkívüli egyetemi tanár. 1991-ben vendégtanár volt a pécsi és a budapesti tudományegyetemen, 1993-tól Pécsett tanszékvezető docens, 1997-től egyetemi tanár. 1997-2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt, 1999 óta az irodalomtudomány doktora, 1998-ban József Attila-díjat kapott.

Képünkön: Vári Éva a Pécsi Harmadik Színház Örkény István: Macskajáték című produkciójában.

MTI - Fotó: Lipics Zsolt, MTI/Soós Lajos