Kitiltják a kutyákat a pécsi panelekből

2009. február 25. szerda 19:50

Viszonylag kevés összegből kihozható lenne, hogy önkormányzati támogatással a tízezresre becsült pécsi kutyaállomány valamennyi egyedébe olyan mikrocsipet ültethessenek, amely az ebek könnyű azonosíthatóságát segítené. A nemes cél megvalósítását azonban a tervekkel ellentétben elodázzák a város vezetői, mert jelenleg nincs meg a szükséges húszmillió forint a rendszer kiépítéséhez. Mindezzel együtt a korábbi két hasonló célú szabályt összevonva egy teljesen új, szigorított állattartási rendelet van készülőben, amely főként a veszélyesnek számító és nagytestű kutya leendő gazdáját érinti.

Az új jogszabálytervezet minden kedvtelésből tartott-, sport- vagy haszonállattal kapcsolatban megfogalmazza azokat az iránymutatásokat, amelyek az azokat tartókra kötelező érvényűek.

A még alakítás alatt lévő új (nem visszamenőleges hatályú!) városi rendelet kimondja, hogy ezentúl a társasházakban csak akkor lehet potenciálisan veszélyesnek számító kutyát (többek között a staffordshire- és bull terriert, vagy az argentin dogot említik) és nagytestű ebet (a rendelet ide sorolja a huskyt és a német juhászkutyát is) tartani, ha ehhez a lakóközösség többsége írásban hozzájárul. Ugyanez a helyzet, ha valaki egynél több kisebb kutyát, vagy kettőnél több macskát tartana a lakásában, s ezekben az esetekben is szükség van a falszomszédok kétharmadának írásbeli beleegyezésére.

A többi lakó később bármikor megvonhatja hozzájárulását, a támogatók nélkül maradó gazditól pedig a polgármester az állattartási jogát. Fontos még megjegyezni: a társasházak az SZMSZ-ükben eltérhetnek a rendelettől: így akár több kutyát is megengedhetnek a lakóknak, vagy teljesen meg is tilthatják a házban az állattartást.

A rendelet a kutyasétáltatás szabályai kapcsán úgy határoz, hogy a már említett veszélyes ebeket kizárólag két méternél rövidebb pórázon, szájkosárral és fojtó nyakörvvel ellátva, csak felnőtt személy vezethet. Ugyanez a kitétel áll fojtó nyakörv kivételével a nagytestű ebekre is.

Ha a kutyust valaki kiköti - akárcsak egy bolt előtt is -, s felügyelet nélkül hagyja, a gyepmester bármikor elszállíthatja a Pécs-somogyi menhelyre: itt minden befogott ebet legalább tizenöt napig megőriznek, csak ezt követően keresnek neki új gazdát. Amennyiben a tulajdonosa elmegy érte, négyezer forintot kell majd fizetnie a gyepmesteri szállításért és napi ezerötszázat a tartásért.

A jogszabály a haszonállatokat is szigorúan védi: itt az ólak rendszeres karbantartását, szagmentesítést és rovarirtást ír elő, valamint azt, hogy a szomszédtól milyen távolságban épülhet meg például egy lóistálló. A rendelet-tervezet elfogadásáról dönteni hivatott kommunális bizottsági ülésen éppen ez utóbbi szabály pontosítása miatt kellett elhalasztani a döntést, mindazonáltal a fent ismertetett szabályok tavasszal így is szinte biztosan érvénybe léphetnek.

Kiderült az is, hogy idén valószínűleg nem ültetik be a pécsi kutyákba azokat a chipeket, amelyek segítségével a leolvasóval rendelkező orvosok az eb teljes kórképét, a menhelyek pedig a tulajdonos címét, elérhetőségét ismerhetnék meg pillanatok alatt.

Soó László, költségvetési bizottsági elnök pénztelenséggel magyarázta a döntést, így a rendszer szeptemberre tervezett bevezetése csúszni fog.

A kereszténydemokrata Erb József azt mondja, tragikus hogy "ebben a városban mindenre jut, kivéve arra nem, ami önkormányzati feladat lenne". Közölte: támogatja a chipes rendszer mielőbbi bevezetését. Farkas Tamás, a Misina Állatmenhely vezetője azt mondta, a gazdákat is felelősebb állattartásra ösztönözné az ebek azonosíthatóvá tétele.

EU-s követelmény mindenesetre, hogy legkésőbb 2011 júliusára az egész országban működjön a kutyák chipes azonosítása. Mohácson, Szentlőrincen és Kozármislenyben már korábban intézkedtek a rendszer elindításáról.

Képünkön: egy oltásra váró kutya. A chipeket szintén a bőr alá szúrt injekciós tűvel ültetik be.