Kertváros: kevesebb a hajléktalan?

2010. június 17. csütörtök 18:57

Kertváros: kevesebb a hajléktalan?
Megnéztük, miként változott a helyzet, miután mindkét teret felújították és térfigyelő kamerákat is elhelyeztek.

Egy évvel ezelőtt még áldatlan állapotok uralkodtak a kertvárosi Berek utca és a Nevelési Központ környékén, ugyanis mindkét helyen hajléktalanok vertek tanyát, akik aztán italozással, hangoskodással, szemeteléssel borzolták a környéken lakók idegeit.

Közlemény

Megoldódik a kertvárosi hajléktalan probléma
Az elmúlt években egyre nagyobb problémát okoz a hajléktalan kérdés Kertvárosban. A város most kezébe vette az ügyet és úgy tűnik, komolyan lehet javítani a helyzeten.
- Kertvárosban évek óta komoly problémát okoznak a hajléktalanok, akik beköltöznek az épületek alagsorába, lépcsőházakba, elfoglalják a parkok, játszóterek padjait - mondja Kővári János, országgyűlési képviselő.
Szerinte a lakókban joggal kelt félelmet ez a jelenség, ezért is kell erre mielőbb megoldást találni.
Kővári János azt mondta, a város most mintaszerű együttműködést valósít meg a civil, szakmai és egyházi szervezetekkel annak érdekében, hogy a szocális ellátás javuljon Pécsett.
Csizi Péter, a város Népjóléti és Szociális Bizottságának elnöke szerint, az új városvezetés nyitott a civil, szakmai szervezetek felé, különösen a szociális területen. A város ezért is vette fel a kapcsolatot az egyházzal. A hajléktalan helyzet megoldására a Kertvárosi Plébánia vezetője, Pavlekovics Ferenc tett javaslatot az Önkormányzatnak. Eszerint az egyház pályázati úton felújítana egy jelenleg romos városi ingatlant, ahol hajléktalan ellátó központot alakítanának ki.
- A tervet azért is támogatjuk, mert nem zavarná a lakókat, a Kertvárosból pedig „elszívná" az egyre több, utcán lévő hajléktalant - mondja Csizi Péter. - A beruházás ugyanis a lakóövezetektől távol, a Tüskésréti út elején, egy részben szociális bérlakásokkal beépített önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon valósulna meg.
Pavlekovics Ferenc atya elmondta, a Plébánia több ütemben gondoskodna a hajléktalanokról. Elsőként a jelenlegi romos lakóházat újítanák fel, ahol először az étkeztetést, illetve a nappali melegedőt oldanák meg. Később - a raktárépületek átépítésével - egy foglalkoztatót is kialakítanának.
- A város segíti a Plébánia elképzelését, mert ezzel a környéken élő pécsiek mindennapjait könnyíti meg, aki sokszor a hajléktalanok zaklatásának vannak kitéve. A város azonban ezzel a lépssel segít a fedél nélkül élőkön is, akiknek nem az utcán kell tölteniük majd az éjszakékat, és napközben is nyugodt és biztonságos környezetben lehetnek - mondja Csizi Péter.
Az elnök hozzátette, a beruházás felgyorsítása érdekében az önkormányzat ingyen átadja az ingatlan tulajdonjogát az egyháznak, hogy minél előbb elkezdődhessenek az átalakítások.

Habár szinte naponta érkezett hívás ez ügyben, a rendőrség tehetetlen volt, az igazoltatás és az esetleges elzárás után rövid időn belül a rendzavarók újra visszatértek. Arra voltunk kíváncsiak, változott-e a helyzet.

- Sajnos nincs külön kimutatásunk arról, hogy jelenleg hány hajléktalan ember él Kertvárosban és környékén - válaszolta kérdésünkre Hajdu Krisztián, a Támasz Alapítvány munkatársa. - Az utcai szociális munkások beszámolója alapján többségük a Berek utca, a Nevelési Központ és a Melinda utca környékén található, de kisebb árnyékos parkokban, játszótereken és a Malomvölgyi-tó környékén is felbukkannak.

Ottjártunkkor a Nevelési Központ és a Berek utca környéke is egészen más képet mutatott, mint az átépítés előtt. A kontraszt különösen az utóbbi helyen feltűnő: a korábban hajléktalanoktól zajos bolt előtti tér ma már inkább gyerekzsivajtól hangos, akik örömmel vették birtokukba az átalakított szökőkutat. Bár mindkét helyen láttunk olyan embereket, akik valószínűleg az utcán élnek, de a korábbi években megszokottnál lényegesen kevesebben voltak.

Több lakó ugyanakkor arra panaszkodott, hogy habár valóban javult valamelyest a helyzet, a hajléktalanok újra „felfedezik" maguknak a területet és szép lassan visszaszoknak oda. Szerintük ennek oka az alacsony rendőri jelenlét, illetve az, hogy a belvárosból történő kitiltásuk miatt a város külső kerületeiben kénytelenek tanyázni.
Hajdu Krisztián szerint azonban a városi rendelet és a kertvárosi hajléktalanok száma között nem feltétlenül van összefüggés:

- Adataink alapján a koldusrendelet óta nem lett drasztikusan több hajléktalan Kertvárosban, de ehhez hozzá kell tenni, hogy egész Pécsre négy utcai szociális munkás jut, tehát nem tudnak állandóan a városrészben jelen lenni - mondta.

Ha a Nevkó és a Berek környékéről el is tűntek a hajlék nélküli emberek, azt senki sem gondolhatja, hogy a probléma megoldódott, hiszen legfeljebb arról beszélhetünk, hogy más utcába, térre, esetleg egy másik városrészbe települtek át. A probléma nagyságán a Kertvárosban felépülő nappali melegedő hivatott enyhíteni. Az intézmény létrehozását a Támasz Alapítvány is sürgeti:

- Mindenképpen támogatjuk a városrészben nyíló hajléktalan nappali melegedőt - mondja Hajdu Krisztián. - Tudomásunk szerint a mostani bővítés nem szállóra, csupán egy nappali intézményre vonatkozik, bár szakmailag a szálló, menedékhely is indokolt volna. Amiért ma a lakosság joggal háborog, az az, hogy ezek az emberek sok esetben a köztereken élik magánéletüket és végzik a magánügyeiket. Hogy ez ne így legyen, abban tudna segíteni egy nappali melegedő. Tehát úgy gondolom, hogy megépülése jelentősen javítana a mostani helyzeten. A hajléktalanság most is jelen van Kertvárosban, de jelenleg nincs olyan intézmény, amely az alapvető szükségleteik kielégítésében segítséget tudna nyújtani.


Palotás Péter - Fotó: Dittrich Éva