Idén ketten kaptak Tüke-díjat, Boros Misi és a Pécsi Rotary Club is díjazott - Képgaléria!

Vasárnap este a pécsi székesegyházban adták át a Tüke-díjat. A Tüke Alapítvány a pécsi polgárok ajánlásának figyelembe vételével úgy döntött, idén a Tillai Aurél és Sárkányné Dr. Lengyel Mária kapja a rangos elismerést. Az Ifjúsági Tüke-díjat Boros Misinek ítélték. A civil szervezet részére adományozott elismerő oklevelet és emlékérmet a Pécsi Rotary Club vehette át az ünnepségen. 

Vasárnap immár tizennyolcadik alkalommal adták át Pécsett a Tüke-díjat.

Délután a pécsi székesegyházban ünnepi szentmisét tartottak, ahol átadták az elismeréseket, majd este a Dóm Kőtárban folyatódott az ünnepség.

A kuratórium úgy határozott, figyelemmel kísérve a polgárok által javasolt személyek életútját, szakmai tevékenységét, hogy kiemelkedő, példaadó tevékenysége elismeréseként, 2021-ben két személynek adományoz Tüke-díjat és egy személynek adományozza a közelmúltban alapított Ifjúsági Tüke-díjat, valamint egy civil
szervezetet részesít elismerésben.

Az elismerésben részesülő civil szervezet, az újjáalakulásának 30. évét a közeljövőben ünneplő Pécsi Rotary Club.

Ahogy a laudációban elhangzott, Pécs mindenkori vezetői, polgárai, közösségei számára hasznos, önzetlen, magas etikai alapelveket tanúsító, segítőkész munkájukért, az így keletkezett értékek elismeréséért kapja a Pécsi Rotary Klub az oklevelet és az emlékérmet.

A 2017-ben alapított IFJÚSÁGI TÜKE-DÍJ elismerést a kuratórium negyedik alkalommal a kimagaslóan egyedi tehetségű ifjú zongoraművésznek, az eddig elért példátlan hazai és nemzetközi sikereiért Boros Misinek, a magyar klasszikus zene ifjú nagykövetének adományozta.

A kuratórium a XVIII. alkalommal átadásra kerülő TÜKE-díjat, a polgárok által leadott,
közel azonos számú szavazatai alapján 2021.-ben, két személynek, Tillai Aurélnak és Sárkányné Dr. Lengyel Mária asszonynak adományozta.

Tillai Aurél tanulmányait1949–1952 között a  pécsi Tanárképző Főiskola  magyar-ének szakán, 1954–1960 között ugyanott a Konzervatórium zeneszerzés és zeneelmélet szakán, 1960–1966 között a Népművelési Intézet ének- és karvezetői szakán végezte.
1952-től tanított a Pécsi Tanárképző Főiskolán, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens, végül 1979-től főiskolai tanár.

1982-től a pécsi  Janus Pannonius Tudományegyetem   zeneelmélet - és karvezetés-tanára, 2000-től Professor Emeritus.

1956-tól a Pécsi Pedagógiai Főiskola Kórusa, valamint az Egyetemi Kórus karnagya volt, 44 éven keresztül. 1958-ban alapította meg – Dobos Lászlóval együtt – a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórust. 1965-től 1987-ig a Mecsek Kórust is vezette.

Két szerzői lemeze jelent meg Magyarországon és Franciaországban. Zeneszerzőként is
jelentős a teljesítménye. A Pécsi Kamarakórus idáig 45 művét mutatta be, köztük a kilenc oratórikus művét. Szerzeményei a magyar kórusirodalom jeles alkotásai. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál és a Pécs-baranyai Kórusszövetség elnöke, a Kodály- és a Bárdos Társaság tagja.

A díjazott munkásságából jól kiolvasható, hogy életét a becsületes, tisztességes és
segítőkészséget sugárzó életvitel jellemzi. Tevékenysége időszakában mindig is a közösségi kapcsolatok formálására, erősítésére törekedett, küldetést és szolgálatot teljesítve.

Életpályája valamennyiünk számára azt mutatja, hogy nem elég álmodozni, terveket szőni.

A zenei művészet területén, a kihívásokat kedvelő, a nemes célokért elkötelezett, önzetlen, a kulturális értékek megőrzéséért végzett magas színvonalú munkája elismerését jelenti, a nagyszámú pécsi polgár ajánlása a Tüke-díjra.

Sárkányné Dr. Lengyel Máriavközépiskolai tanulmányait Pécsen, a Leőwey Klára Gimnáziumban végezte, majd Szegeden szerezte meg, a magyar-történelem szakos tanári diplomáját.

Mint pályakezdő tanár 1979-től, régi középiskolájában, az iskola tantestületében kezdte meg pedagógusi hivatását.

1991 óta töltötte be az intézmény nevelési igazgatóhelyettese címet. A negyven esztendő, amelyet az iskola falai között töltött, egy eredményes és a közösség számára hasznos pedagógus életpályát tár elénk. Ez alatt az idő alatt élete egybeforrt a Leőwey Gimnáziummal és Pécs városával. Az itt nevelkedő közösségért nagyon sok áldozatot hozott, amellyel kivívta az iskola és a város megbecsülését, a diákoktól, a tanárokon át, a szülőkig.

Életpályája alatt több mint hatezer diák nevelésében vett részt. Igazgatóhelyettesként, a mindenkori szülői munkaközösségek támogatójaként, rendszeres kapcsolatot tartott a szülőkkel.

Í
Az Arany János Tehetséggondozó Program tanulóit a tehetséggondozás és személyiségformálás számtalan formájával segítette. Hihetetlen energiával támogatta a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű diákokat, szívén viselte sorsukat, mindig megkereste a számukra legmegfelelőbb segítséget.

Önbizalmukat építette, és olyan magasra juttatta el őket, amit a Leőweybe történt
beiratkozás előtt el sem tudtak képzelni. Aktív résztvevője volt a 2000 óta az intézményben évente megrendezésre kerülő Országos Arany János Művészeti Fesztivált szervező, előkészítő, lebonyolító teamnek.

A rendezvényen 650-700, valamely művészeti ágban tehetséges, hátrányos
helyzetű tanuló vesz részt minden esztendőben. Sok és sokrétű, önmagában is fáradtságos munkája közepette, mindig megőrizte kedvességét, mosolyát.

A tanárnő szaktanárként is hozzájárult ahhoz, hogy a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium
eredményeiben a legkiválóbbak közé emelkedett, mindig segítette tanítványait rejtett
képességeik kibontakoztatásában, a komplex tehetséggondozásban, az alapkompetenciák kialakításában.

Német és történelem szakos tanárként egész pályája összefonódott a gimnáziumban és a városban folyó német nemzetiségi oktatással, neveléssel. Megismerte kultúrájukat,
hagyományaikat és hitelesen adta át ezeket a diákoknak. Nagy szeretettel fordult mindig is a többségében kis falvakból érkező diákok felé, segítette beilleszkedésüket, programokat szervezett számukra, kompenzálta esetleges hátrányaikat, ugyanakkor nagyra értékelte az otthonról hozott értékeiket.

Dr. Sárkányné Lengyel Mária tanárnő, mindenkori korrektsége, türelme, objektivitása, a
pedagóguspálya iránti elkötelezettsége, meghatározó súlyú véleményformáló alakja, hiteles emberként, egész személyiségével hatott diákjaira és Pécs város lakóira, arra törekedve, hogy értékes, erkölcsös embereket neveljen.

Életpályájára jellemző az a mondat, amelyet Lőwey Klára  fogalmazott meg, és az iskola is, nevelési céljának tekinti, miszerint:

„Embert nevelni az életnek és a hazának.”

M. B. - Fotó: Dittrich Éva