Hányás- és húgyfoltok, ürülék, nyilvános szex - Óriási a kupleráj a Zsolnay-szobor környékén

Számos cikk szólt már arról, hogy a pécsi belvárosban, Kertvárosban vagy éppen Meszesen miképp keserítik meg az ott lakók életét a hajléktalanok, a drogosok vagy éppen a korlátok nélkül szórakozó fiatalok. Nos, a Zsolnay-szobor környékén sem jobb a helyzet, olyannyira, hogy éjjel a nyugalom érdekében ablakot nyitni, vagy "rossz felé" nézni sem tanácsos. A rendőrség ugyan megkeresésünkre egyelőre nem válaszolt, azonban azt - s minden bizonnyal lakossági bejelentéseket - követően többször is megjelentek a környéken, s próbáltak fellépni a hajléktalanokkal szemben.

Több olvasói jelzés is érkezett szerkesztőségünkbe arról, hogy áldatlan állapotok alakultak ki a Zsolnay-szobor környékén, a Szabadság utca északi végénél, valamint az Iparosház mögötti területen.

A panaszosok arról számoltak be, hogy utóbbi helyet - jellemzően éjszakánként - eluralják a hajléktalanok, az egykor szebb napokat látott, most már jó ideje zárva tartó Iparos Kisvendéglő teraszát - amit egyébként tavasszal rendbe tett a tulajdonosa - is birtokba vették.

A hívatlan vendégek ott végzik el szükségleteiket, esznek-isznak, ordibálnak és - hogy is mondjuk - házaséletet is élnek. Minderre csütörtökön is volt példa, ráadásul még világosban.

A fiatal, életerős pár, miután megérkeztek a „hálószobájukba", egy maguknál hordott zsákból komótosan elővéve a kellékeket, megágyaztak, leheveredtek, talán még jó éjt puszit is adtak egymásnak, majd következett a nyilvános szex.

Tették mindezt pár méterre a járdától, s ugyancsak pár méterre egy társasháztól, aminek az északi ablakai pont arra a területre néznek.

Az idő múlásával az illetők egyre otthonosabban érzik magukat a helyen, időnként látogatók is érkeznek hozzájuk, ami nem egy esetben üvöltözéssel ér véget.

Aztán reggel, mint akik jól végezték dolgukat, távoznak, hogy majd estére visszatérjenek.

A tömbházban mindenesetre a rekkenő hőségben sem érdemes már éjszakánként ablakot nyitni a viszonylagos nyugalom megőrzése érdekében, s van olyan család, aki a gyermekeit sem engedi már egyedül kilépni a ház kapuján.

A napközben egyébként rendkívül forgalmas területen elhagyott ruhadarabok, ürülék, papírfoszlányok fogadják az arra járókat.

A szomszédban, a Szabadság utca északi végén, valamint a bíróság épületének környékén sem jobb a helyzet: hányás- és húgyfoltok, hétvégente reggelenként eldobált poharak, üvegek borítják a járdákat, a bokrok alját és a virágágyásokat egyaránt.

Mindez azért is igen szomorú, mert a szóban forgó terület a város egyik kapuja is, a vasúton érkezők ugyanis jó eséllyel ezt a részt látják először városunkból.

Kerestük a rendőrséget, különös tekintettel a hajléktalanokkal kapcsolatos panaszokra, azt tudakolva, hogy mit kívánnak tenni az ügyben, egyelőre azonban nem válaszoltak.

Azonban ezt - s minden bizonnyal lakossági bejelentéseket - követően többször is megjelentek a környéken, s próbáltak fellépni a hajléktalanokkal szemben, hosszabb-rövidebb ideig tartó sikerrel. Azaz, fellépésük hatására ugyan elhagyták a területet, azonban pár óra elteltével ismét visszatértek.

Képünk az Iparosháznál készült.

M. B.