„Háború előtti utolsó békeév" Pécsett

"A címben használt idézet Soó László MSZP-és képviselő, a költségvetési bizottság elnökének a szájából hangzott el az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum legutóbbi ülésén, melynek napirendje a város 2008-as költségvetése volt.

Mit várhatunk a „béke évében" az oktatás tekintetében?

Az idei költségvetési tervezet 12 pontjából 10 az oktatási és a szociális intézményeket érintő megszorításokról szól. Nagyjából úgy, mint az előző években. Élesen elítélendő, hogy a város nehéz pénzügyi helyzetét csak ezen a két szférán akarják „leverni" már évek óta.

Ugyanazok a politikusok (akik egyébként az okozói a város költségvetési hiányának) évről - évre elmondják, hogy még egyszer meg kell szorítani a nadrágszíjat, le kell építeni feladatokat, létszámokat, osztályokat, iskolákat, hogy majd jobb legyen. Csak az a baj, hogy mindig ugyanazoknak kell áldozatot hozniuk, és sose lesz jobb. Ráadásul a kilátások még rosszabbak, mert jövőre „háború" is várható - ahogy hallhattuk.

Bizonyított tény, hogy az elmúlt tanévben végigvitt, nagymértékű és botrányoktól sem mentes átalakítások, racionalizálások, amelyek az oktatásügyet érintették, nem hoztak semmi hasznot. Az óvoda és iskolaközpontok létrehozásának egyik fő érve az volt, hogy az így létrejövő iskolatípusok előnyben részesülnek pályázati forrásokból, illetve könnyebben tudnak kistérségi megállapodásokat kötni, amiből több pénz folyik majd be a rendszerbe.

Azonban a pályázati lehetőségek eddig nemigen jelentkeztek (kivéve a DROP kiírást, amely viszont jogi problémákat is felvet, amiért a PDSZ a miniszterhez is fordult), a kistérségi településektől pedig alig folyik be valamennyi pénz. Az induló osztályszámok meghatározása, a felsőbb évfolyamokon az osztályok összevonása (ami szintén jogilag aggályos volt: több szervezet, így az ellenzéki frakciók is többször fordultak a Közigazgatási Hivatalhoz, és jelenleg egy iskola szülői munkaközössége bírósághoz is) és a 2007-es költségvetési rendelet intézkedései (például fenntartói többletóraszámok teljes megvonása) jelentős pedagógus álláshely-csökkenést okozott: közel háromszázat. Ennek a „megtakarításnak" a jelenlegi költségvetésben semmi nyoma nem látszik.

Az intézkedések másik oldala viszont az, hogy a városi fenntartású iskolák oktatási színvonala jelentősen csökkent.

Ezt bizonyítja azoknak a diákoknak a tanulói eredményromlása, akiknek az osztályait összevonták (nem hivatalos felmérések szerint többségük lényegesebben gyengébben teljesítenek és komoly beilleszkedési zavarokkal küszködnek), és az is, hogy egyre többen jelentkeznek nem önkormányzati intézményekbe, mivel nem bíznak a pécsi iskolákban.

Ráadásul az elmúlt év intézkedéseinek célja volt a peremkerületek szegregációjának csökkentése is, de ez sem volt hatásos, mivel tömeges azoknak a szülőknek a városközpontba való lakóhely-bejelentkezése, akiknek most lesz első évfolyamos a gyermekük.

A többé-kevésbé hiába történt intézkedések és az egyértelmű szakmai színvonal romlás ellenére idén újabb megszorítások várhatók Pécs óvodáiban és iskoláiban.

Néhány intézkedés az idei tervezett költségvetésből:

„Felül kell vizsgálni az óvodák és a többcélú intézmények nevelési-pedagógiai programjában megfogalmazott feladatok szükségességét, különös tekintettel a párhuzamosságok kiszűrésére."

Már alig maradt olyan feladat, amely nem kötelezően ellátandó az intézményekben, ezek leépítése teljes színvonal-süllyedést fog okozni. Ráadásul nem tudni, mit értenek „párhuzamosságok kiszűrésén"? Például aki napközibe akar járni egy iskolaközponton belül csak egy helyen teheti meg, több kilométert utazva?

„Csökkenteni kell az indítható osztályok számát az általános iskolákban és a középiskolákban." Ezeknek újabb - jelentős számú - pedagógus elbocsátás lesz a következménye.

„Felül kell vizsgálni a közoktatási intézmények épületeinek kihasználtságát és javaslatot kell tenni a kihasználatlan épületek kivonására..." Ez „szépen" megfogalmazva iskolabezárásokat jelenthet, amelyre tavaly azt mondták, hogy azért kell összevonni az iskolákat, hogy a kisebb intézményeket se kelljen a későbbiekben bezárni. Íme egy példa a szocialista nyelvhasználatra: ha azt mondják meg akarjuk tartani, azt értik alatta, hogy be akarjuk zárni (és eladni).

A tervezett költségvetéshez illeszkednek más intézkedések is. Ilyen, hogy az idei évtől kezdődően a közgyűlési hatáskörből bizottsági hatáskörbe akarnak adni több olyan nagy horderejű döntést, amelyek az elmúlt évben botrányokat okoztak és nagyon sok gyermeket, szülőt és pedagógust érintettek hátrányosan.

Ilyen döntés „az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetének meghatározása", illetve a következő: „az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározásáról, az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérés engedélyezéséről, az adott tanítási évben indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számának meghatározásáról, a maximális létszámtól való eltérés engedélyezéséről" szóló döntés.

Az ellenzék támogatja, hogy a közgyűlésről terheket vegyenek le, és bizonyos hatásköröket átruházzanak bizottságokra, ezzel az eddigi tarthatatlan közgyűlési munka javulna. Ugyanakkor nem szabad olyan hatásköröket átadni, amelyek sok embert, ráadásul igen hátrányosan érinthet. Másrészről az egyéni képviselők munkáját is nehezítené, ha egy-egy képviselő a területén lévő iskola sorsának alakulásával kapcsolatban a közgyűlésen nem tudná elmondani a véleményét.

Egyértelmű a szándék: a tavalyi botrányok után a nyilvánosság minél nagyobb mértékű kizárása a cél, az, hogy a város lakóit, a döntések érintettjeit, kész tények elé állítsák, ne legyen lehetőségük beleszólni a tervezett intézkedésekbe.

Fidesz-KDNP és ÖPÉE Frakció"