Először állítják ki az M6-os építése során Baranyában előkerült 7000 éves leleteket

Először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült 7000 éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában május 9-től - közölte a közgyűjtemény. 

A kommüniké szerint a JPM és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA-BTK) régészeti intézetének közös, Az első falvak - az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be a legújabb kutatási eredmények tükrében.

Az M6-M60-as gyorsforgalmi út építését megelőző feltárása során a JPM több újkőkori települést és temetkezési helyet tárt fel korszerű módszerekkel, több száz régészeti objektummal és több tízezer lelettel - írták a közleményben.

A korszakról felidézték, hogy az időszámításunk előtti 7-6. évezredben a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében a vadászó-halászó-gyűjtögető életmód mellett megjelent és pár évtized alatt túlnyomórészt a létalapot adó forrássá vált az állattenyésztés és földművelés. Fokozatosan nőtt a lakosságszám, a népsűrűség és a földművelésbe, illetve állattenyésztésbe bevont földterület nagysága is, ez magával hozta a tájkép és az élővilág megváltozását is. A megváltozott életmód pedig az emberek gondolkodásában, hitvilágában is "radikális változásokat" okozott.

A feltárt települések "páratlanul gazdag és sokszínű" leletanyagát a helyi múzeumok gyűjteményeiben őrzik, az eddigi tudományos vizsgálatok eredményeit számos, magyar és idegen nyelvű szaklapban publikálták.

Habár az előkerült tárgyak egy része több kisebb kiállításon már szerepelt, részletesebb tudományos kontextusukat, amely rávilágít valódi jelentőségükre, a nagyközönség mindeddig nem ismerhette meg - írták.

A május 9-én nyíló tárlat 2020 júniusáig lesz látogatható.

MTI