ÉK: Mészáros beszólt, Méhesék nem

Színültig megtelt a Vasutas Művelődési Ház csütörtökön este, ami jól mutatja az Európa Kulturális Fővárosa program iránt való általános érdeklődést is. A Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület „Az EKF múltja, jelene, jövője?" címmel megrendezett nyilvános fórumára Takáts József, a programból azóta kiszállt Pécs 2010-pályázat szerzője, Taróssy István, az Európa Centrum Kht. lemondott ügyvezető igazgatója, és a minap távozó művészeti igazgató, Méhes Márton kapott meghívást. A közönségben megjelent Mészáros András, az EKF főigazgatója, és a parlamenti lobbimunkáért is felelős országgyűlési képviselő, Bókay Endre is.

A győztes pályázat hírének bejelentését követően székéből legkorábban felálló Takáts József bevezetőjében utalt rá: a most tapasztalható harc az EKF-ben végeredményben nem újdonság, hiszen széthúzás már a pályázat készítése során is volt a résztvevők között. Akkor azonban még nem a politika harcolt a kultúra képviselőivel, hanem a kulturális szakemberek vitáztak. A különbség azonban egyértelmű: ők meg tudtak egymással egyezni: küzdelmek árán, de közösen valósították meg a pályázatot.

Takáts szerint ugyanis akkor kezdődtek a problémák a kulturális fővárossal kapcsolatban, amikor Toller László V-betűt formált ujjaiból a győzelem napján, majd rövidesen minden fejlesztéssekkel kapcsolatos irányítást saját hatáskörébe vont.
 
Ez volt az a pillanat, amikor már csak egy kérdésük maradt Tarrósy Istvánnal: mikor mennek, meddig vesznek ebben részt?
 
A pályázat készítői ugyanis a politika és a kultúra harcát látták kibontakozni röviddel a cím odaítélése után. Érdekes módon 2005-ig mindent egyszerre tudtak csinálni: kommunikáltak, részekre bontották a fejlesztéseket, kezdték összeállítani a művészeti programok elemeit, s megvizsgálták az EKF lehetséges hatásait. A bejelentés után mindez a feje tetejére állt.

„Állandósult a feszültség, nem nyilatkozhattunk szakmai kérdésekben, az addigi harmonikus, szakértői munka egy csapásra semmissé lett. Kompetenciaproblémák jellemezték az időszakot, a különböző működési területek pedig szétszakadtak" - tette hozzá Tarrósy István, aki az utolsó évben magát sem tudta már elhelyezni a politika által megbolygatott rendszerben.

A szakma, a program gazdáinak figyelmeztetései azonban nem találtak nyitott fülekre:

„Bár én jóval később távoztam a programból, indokaim gyakorlatilag egybevágnak Zoltán és István lemondásának okaival: a politikai szereplők miatt ellehetetlenült a helyzetem, s olyan ügyekben kellett volna felelősséget vállalnom, amelyekre ráhatásom szinte már nem is volt" - magyarázta a közönségnek lemondása okait Méhes Márton.

Takáts József szerint a napi acsarkodásban elveszett a lélek, a szellemi szálakat éltető szövetek elhaltak. A súlyos szavak - Európa Kulturális Fővárosa - mára nem mondanak sokat, holott egyre többet kellene, hogy jelentsenek mindenki számára. Sajnos ma már nincsenek meg azok az emberek ebben programban, akik szenvedélyüknek, drogjuknak tekintették ezt az egészet - jegyezte meg. Be kellett látniuk, hogy csak kellettek valamire, valameddig, hiszen a bejelentést követően rájöttek: nem lesz meg a kölcsönös bizalom a politika és a civil szféra között - a sikertörténet így addig a bizonyos pillanatig, a győzelem bejelentéséig tartott.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban is összhang volt az EKF-harcot feladók között. Szerintük ugyanis biztos, hogy lesz valami 2010-ben (de):

„Lesznek csodálatos programok, lesznek kész beruházások, lesznek sztárok. A kérdés csak az: milyen távon tudjuk hasznosítani a kulturális főváros címből eredő hozadékokat, miként formálja ez át Pécs kulturális életét, miként hat mindez a régióra? Ugyanis ez a cím nem egy évre szól" - mondta Tarrósy.

Takáts pedig hozzátette: az EKF feladata az lenne, hogy kulturális léptékváltást hozzon, hogy Pécset e tekintetben is felértékelje. Most mégis azt kell látni, hogy az EKF eredeti szelleme elillant, az illúziónak mára nem maradt gazdája.

Méhes Márton szerint az idő már nagyon kevés, így -Tarrósy-hoz és Takátshoz hasonlóan - maga is úgy véli, a program bizonyosan nem arról fog szólni, amire született. Ez szerinte is nagyrészt a politika és a kultúra harcára vezethető vissza.

Takáts ezt kiegészítve hozzátette: volt egy víziójuk a demokráciáról. E szerint, ideális esetben, a civil szféra - szakmai hátterével - kontrollt gyakorol a politikára. Mára azonban bizonyossá vált: Pécs város kulturális elitje ehhez gyengének bizonyult.

K. Z.