Egy napra megnyitották a Szent Mór-kápolnát a székesegyházban a látogatók előtt

A Pécsi Egyházmegye a hagyományok szerint minden esztendőben ünnepi szentmisével és tárlatvezetéssel emlékezik az 1000 évvel ezelőtt élt második püspökére, Szent Mórra. Az egyházmegye társvédőszentjének liturgikus emléknapján, október 25-én Bodnár Boglárka muzeológus a nagy érdeklődés miatt két tárlatvezetést is tartott a székesegyház Szent Mór-kápolnájában.

A székesegyház déli mellékhajójából nyíló, a szentély szintjén található Szent Mór-kápolna látogatása azért is különleges alkalom, mert év közben a nagyközönség előtt zárva tart. Az ünnep alkalmából azonban megnyitják kapuit és Székely Bertalan ragyogó színekkel megfestett historizáló freskói előzetes regisztrációval megtekinthetők.

A művészt a székesegyház 19. század végi neoromán átépítésekor kérték fel a freskók megfestésére, a kompozíciók tematikáját Lechner János apát-kanonok, Pozsgay József püspöki titkár és Köhler Ferenc teológiai tanár állította össze. A hat fali képen a 11. században élt püspök életének egy-egy emlékezetes pillanata elevenedik meg.

Mór életéről Szent Imre herceg legendájából ismerhetünk részleteket. Gyermekkorában került Pannonhalmára, ahol bencés szerzetesek nevelték. Ekkor ismerkedett meg az ott nevelkedett herceggel.

Mór később a szerzetesi életet választotta, majd harmincévesen a pannonhalmi apátság elöljárója lett. Bonipert, Pécs első püspökének betegsége vagy idős kora miatti lemondását követően, 1036-ban István király Mórt nevezte ki Bonipert utódjának. Mór több mint három évtizeden keresztül (1036-1070, más források szerint 1075-ig) vezette a Pécsi Egyházmegyét.

Ez idő alatt sikeresen fejezte be az elődje által megkezdett egyházszervező munkát. Később Géza herceg kérte fel Mórt Szent András remete és Szent Benedek vértanú életrajzának megírására, amely a latin nyelvű magyar irodalom egyik első emléke. 1055-ben a tihanyi apátság alapításánál, majd 1063-ban a szekszárdi bencés monostor felszentelésén is részt vett.

Forrás: Pécsi Egyházmegye