Csokonaitól Dömdödömig

A moldvai néptáncokon át német mesterdalnokokon keresztül Lázár Ervinig tartott az az ív, amelyet Sebő és zenekara megrajzolt az egybegyűltek előtt. Poétika-, zene- és irodalomtörténeti ismeretterjesztés zajlott a színpadon a műsorszámok közötti rövid, pár perces etűdökkel.

A megzenésített József Attila-versekkel feltűnt Sebő ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: egyebek mellett a tavalyi, a Hangzó Helikon sorozat darabjaként megjelent, Lázár Ervin emlékére kiadott Erdei dalnokverseny című lemezükről is hangzottak el dalok, amelyeket lelkesen fogadott a hallgatóság.

A zenész vallja, hogy a műveltség (amely szót inkább használja a hagyomány helyett) csak annyiban különbözik mindattól, amit mások is annak tartanak, hogy nem írásos formában maradt fenn, éppen emiatt nagyon is élő. S ez benne a vicces: élő emberek adják át egymásnak. Így akkor hal meg, amikor egy közösség nagyobb része már nem érti az összefüggéseit. Minden generációnak az a feladata, hogy ősei műveltségét megőrizze és továbbépítse.

A mai világban azonban ezt nehéz megvalósítani, hiszen az uniformizálódó, globalizálódó világ elrontja életünket, a piacnak rendelve alá mindent; ugyanakkor rendelkezésünkre bocsátja azokat a lehetőségeket, amelyekkel védekezni lehet a romboló hatások ellen (lásd kép- és hangrögzítés). Tehát a hagyomány továbbörökítését folyamatosan életben kell tartani.

A Hagyományok Házának megalapításával a művész vágyott céljainak egyike valósult meg: a szűkebb pátriánk népzenei tradíciójának intézményesített formában történő továbbörökítése. Ennek egyik jeleként valósult meg az országos táncház-vezetői tanfolyam is, amely hasonló „mentőakció" volt, mint amilyen a XIX. században a magyar nyelv ügye volt.

Egyébként az erdei dalnokverseny győztese (természetesen) Dömdödöm lett.

EQM - Fotó: sumeg.hu