"Csődközelben az egyetem"

- Néhány napja nyugdíjas. Egy hónapja nem járt bent a klinikán. Tartja a kapcsolatot a kollégákkal?
- Igen, a betegeken keresztül. Alkalmanként megkeresnek, segítséget, tanácsot kérve, egy-egy beteg ügyében.

- S Ön hogy érzi magát?
- Most is azt kérdem, kinek állt érdekében, hogy három nappal a távozásom előtt leváltsanak az igazgatói posztról? Nyilván úgy gondolták, hogy ezzel még egyszer belém rúghatnak. Számomra a pozíció nem cél, hanem eszköz: valami miatt rendkívül fontos valakiknek ez az ügy. Igaz-e az a tétel, hogy a szívgyógyászati klinika nemzetközileg is kiemelkedő szakmai eredményeket ért el? Igaz-e, hogy ez a klinika közgazdasági szempontból is jól működött? Igaz mindkettő. Bármilyen külső vizsgálat azt mutatta, hogy az azonos szakmai intézményekkel összevetve a pécsi intézmény kiemelkedően működött. Már az első csődbiztos is, 2006-ban, arra kereste a megoldást, hogyan lehetne gazdaságossá tenni az egyetem működését. Ő belátta, nemhogy csökkenteni kellene a szívgyógyászati klinika munkáját, hanem növelni, hiszen ez az intézmény hasznot hoz. Az általa javasoltakat azóta sem fogadták meg.

- Mennyi most az egyetem adóssága Ön szerint?
- Nem 4 milliárd az adósság. Karátsonyi Annamária, a jelenlegi csődbiztos is azt mondja, hogy ezen felül még plusz négy és fél milliárd a belső adósság, ami olyan számlatartozás, amely határidőn belüli fizetési kötelezettség - és állandó. Ha jobban megkaparjuk, akkor összesen 11 milliárd a hiány. Az ezredforduló óta azzal magyarázzák az eladósodást, hogy a szívcentrum építésére felvett hitel törlesztésére beígért, majd meg nem adott pénz miatt emelkedik. Ez viszont nem igaz - és ezt maga Gábriel Róbert rektor is többször cáfolta - hiszen a klinika nemhogy kifizette ezt az összeget - két és fél milliárdot - hanem a teljesítmény-volumenkorlát 2007. márciusában történt bevezetéséig egymilliárdot még be is tett a közös kasszába - az úgynevezett overheaden felül. Az overhead a klinikai központ, az orvostudományi és egészségtudományi centrum, valamint a rektori hivatal fenntartása.

- Akkor Ön szerint mik voltak a valódi okok?
- A csődbiztos még a teljesítmény-volumenkorlát előtt jelent meg, s már akkor veszteséges volt a PTE, a szívklinika viszont nem. Miért is került csődbe az egyetem? Elmondom: a magyar gyógyító rendszer finanszírozásába nem építették bele az amortizációt: a műszervásárlást, az épületjavítást, a kubatúrafelújítást. Az egyetemek előtt így két út maradt. Vagy pályáznak legálisan - ez az állami források szűkössége miatt legtöbbször sikertelen - vagy máshonnan szereznek pénzt: a gyógyításra érkező forintokból csippentenek le. Ez utóbbi történt Pécsett is. Hatalmas fejlesztéseket hajtottak végre, műszereket vásároltak és béreltek fedezet nélkül. Azért hallgatnak az intézetvezetők, mert mindenki sáros egy kicsit, hiszen ahhoz, hogy beteget tudjanak gyógyítani, máshonnan kellett pénzt előteremteniük.

- Korábban úgy nyilatkozott, hogy azért kellett veszteségessé tenni a klinikát, hogy eladhatóvá váljanak bizonyos egyetemi ingatlanok. Az Ön érvelése szerint ugyanis, ha egyetlen intézmény is nyeréseges, akkor a kincstári vagyon értékesítésére nincs meg az indok.
- Az mondták, hogy felesleges két intézmény együtt: a gyermekkórház és a gyermekklinika. A gyermekkórház egészen mással foglakozott, mint a klinika, más szakmai feladatot látott el, de mindkét intézmény teljes kapacitással működött. Miért is kellett az összevonást végrehajtani?
A bőrklinika élén öt éve nincs intézetvezető professzor, csak megbízott irányítója volt egy szemész professzor személyében. Tudták, hogy meg akarják szüntetni - persze papíron ezt nem lehetett, az akkreditáció miatt. Induljunk ki abból, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumot a tervek szerint a Bőrklinika helyére költöztetnék. A gimnáziumi épület a belvárosban, a legjobb helyen van, könnyen szállodává alakítható. Miért kellett akkor tönkretenni a szívklinikát? Csak nem telekpanama van emögött?

- A vatikáni szerződés szerint a ciszterci rendé az épület...
- A hatalom és a pénz számít. A korrupció nagyon érdekes dolog: az emberek egy része úgy kerül bele, hogy nem is tudja, hogy belekeveredett. S utána, amikor rájön, hogy bűnt követett el, már nem mer belőle kiszállni. Amikor megválasztottak centrumigazgatónak, mindössze két hónapig maradtam a pozícióban: alig-alig kellett belenéznem a papírokba, már láttam, hogy olyan törvénytelenségek történtek, hogy nekem kellett volna hivatalból feljelentést tennem. Mérlegeltem, s azt mondtam, hogy én nem bírónak születtem, így úgy döntöttem, hogy ha a betegekért vagyok felelős, inkább visszamegyek gyógyítani.

- Több nevet megemlített, akik ön szerint a dolgok hátterében állnak. Miért és kik ők?
- Tóth Kálmán, az egyes belgyógyászati klinika igazgatója, a klinikai centrum elnökhelyettese. Nagy része volt abban, hogy elődöm, az Amerikából hazahívott Korompai professzor elmeneküljön Pécsről. A professzor prágai utazása alatt azt is elintézte, hogy docensként kinevezzék a szívgyógyászati program élére, legfőbb koordinátornak. Később azonban mennie kellett, amikor kiderült, hogy az építendő új szívklinika jogosságát a Bokros-csomag idején meg kellett védeni, erre viszont ő nem volt képes. Egy karrierista, akinek a pozíció a fontos, a kapcsolati tőkét, s nem a tudását használja. Ő mindig ott volt a hatalom második vonalában, mögötte pedig egy egész apparátus működik. Az ő legjobb barátja, Sümegi Balázs biokémikus, aki ugyan az orvosi kar képviselője a szenátusban, de rendszerint az orvosok ellen szólal fel. Kollár Lajos klinikai igazgatót tizennégy éves kora óta ismerem, jó szakembernek tartom, és egyáltalán nem értem, hogy miért került bele ebbe a körbe. Mellettük a kincstári biztos, Karátsonyi Annamária és Gábriel Róbert rektor is hibás - a rektor azonban egy megtévesztett ember.

A rektor és a csődbiztos is reagált

Papp Lajos nyilatkozatával kapcsolatban megkerestük a PTE rektorát, Gábriel Róbert professzort, valamint a szívsebész által a cikkünkben említett orvosokat, szakembereket.

A rektor szerint az első csődbiztos idején valóban a szívklinika teljesítményének fokozásáról volt szó, ám ez jelenleg már nem lenne érvényes. Azóta ugyanis csökkentették az ágyszámokat, változtattak a szívgyógyászati beavatkozások finanszírozásán: annak idején sokkal több pénz érkezett erre, mint jelenleg. Karátsonyi Annamária csődbiztos ehhez még hozzátette, hogy a volumenkorlát bevezetése után már nem lehetett volna a teljesítményt fokozni, hiszen a többletmunkáért nem fizetnek.

A privatizációs tervekkel kapcsolatban Gábriel Róbert úgy vélekedik, hogy arról ugyan esett szó, hogy bevételt kellene növelni, s hozzanak fizetős betegeket, ám szerinte szóba sem került, hogy cégeket alapítsanak.

Állítása szerint megdöbbentette, hogy bármilyen testületi döntés előtt, az egyetemi közvéleményt megkerülve alakultak meg ezek a cégek a szívgyógyászati klinikán. Ez esetben, mondja, két helyes út lett volna: mielőtt Papp Lajos megalakítja a kft.-ket, meg kellett volna állapodni abban, hogy mely biztosítókkal, s milyen szerződést kötnek, ugyanis direkt módon, egyetemi háttér nélkül nem szerződhettek volna. A másik lehetőség, mondja, hogy az universitas alapít egy gazdasági társaságot, amin keresztül a magánjellegű beavatkozások elvégezhetőek, s ezen cég alkalmazta volna a professzort és munkatársait.

Mint mondja, az egyetem más klinikáin jelenleg is működik olyan rendszer, amely a külföldi, jól fizető betegek ellátását biztosítja, de egyelőre nem látott egyetlen olyan szerződés-tervezetet sem, amelyben a szívklinika vonatkozásában erre tettek volna javaslatot. Karátsonyi szerint a professzort senki nem akadályozta meg, hogy külföldi betegeket fogadjon.

Az egyetem adósságáról szólva Gábriel Róbert elmondta, ez jelenleg 3,6 milliárd, ami a lejárt szállítói tartozásokat jelenti. A rektor hangsúlyozta, az adósság például a gyógyszercégekkel szembeni tartozást, vagy a ki nem fizetett vegyszereket, műszereket takarja, de a PTE-nek nincs köztartozása. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a szívcentrum a teljesítmény-volumenkorlát bevezetéséig nem volt veszteséges, még úgy sem, hogy időközben - egyetlen év kivételével - a klinika biztosította a hiteltörlesztést.

A csődbiztos megjegyezte, a professzor által említett belső adósság arra vonatkozik, hogy a hagyományosan nyereséges karokból finanszírozzák a veszteséges területeket.

Gábriel professzor hozzátette, mivel a szívklinika építési költségeinek törlesztésekor nem ő volt a rektor, s a gazdasági igazgató sincs már az intézménynél, ezért az adósság kialakulásáról sem őt kellene kérdezni. Az pedig Papp Lajos sejtése, mondja, s talán nem helytelen sejtése, hogy valószínűleg történtek fedezet nélküli műszervásárlások, fejlesztések. Karátsonyi Annamária szerint viszont ez nem csupán sejtés, hiszen 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban is volt erre példa - ám ez igaz a szívklinikára is.

A rektor szerint tévedés, hogy egymilliárdot fizetett volna be a közös kasszába a szívcentrum. Ugyanakkor a professzorral egyetért abban, hogy az amortizációra a társadalombiztosítás nem fizet külön összeget, és a pályázati forrás is kevés, ám a műszerpark tekintetében a szívcentrumnál sokkal rosszabb helyzetben lévő klinikák is vannak.

A "telekpanamával" kapcsolatos vélekedést képtelenségnek tartja Gábriel. Mint mondja, a Bőrklinika kérdése évek óta húzódik, s még az előző vezetés mondta azt, hogy mivel az intézmény izoláltan áll a PTE rendszerén belül, és fajlagosan nagyon sokba kerül fenntartása, ezért döntöttek úgy, hogy a jelenlegi helyéről el kell költöztetni.

Kiemelte, miután egyetlen épület sincs az egyetem tulajdonában, ahhoz, hogy egy, az universitas által kezelt ingatlan eladható legyen, a PTE felügyeletét ellátó gazdasági tanácsnak, a szenátusnak és a nemzeti vagyontanácsnak a hozzájárulása is szükségeltetik, de még ennek birtokában sem biztos, hogy a PTE kasszáját gyarapítaná az értékesítésből származó bevétel.

„Azon vagyontárgyakat, melyeknek használata nem szükségszerű, természetesen eladásra ajánljuk fel. Kétszeresen is ez az érdekünk, hiszen a jelenlegi állás szerint jövőre a kincstári vagyon használata után bérleti díjat kell majd fizetnünk" - tette hozzá.

Kerestük Kollár Lajost is, ám ő jelenleg szabadságon van. Tóth Kálmán arra hivatkozva nem nyilatkozott, hogy az egyetem hírnevét sértő kijelentésekre nem kíván reagálni. Sümegi Balázst egyelőre nem tudtuk elérni.

B. M. - Fotó: Dittrich Éva