Bozókyék 50 milliós hitelkeretet kértek a kultnegyed működésére

Alig több mint egy éve került a Zsolnay Kulturális Negyedet (ZSKN) és a Kodály Központot üzemeltető szervezet, a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. élére Bozóky Anita és Ruzsa Csaba. Utóbbi nemrég távozott gazdasági ügyvezetői posztjáról, helyére Bocz Tamás korábbi pénzügyi igazgatót nevezték ki. A társaság örökségvédelmi, kulturális és művészeti tevékenységét koordináló Bozóky Anitával a kulturális negyed jövőjéről beszélgettünk. Mint kiderült, a tervvel kapcsolatban, hogy a Kodály Központ nemzeti fenntartású intézménnyé válna, továbbra sincs konkrétum. A jövő év eleji finanszírozást azonban, ha más nem, egy mostanában felvett 50 milliós hitel biztosítani tudja.

- Ruzsa Csaba távozása után olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint ön egyedül vezeti tovább az örökségkezelőt. Ehhez képest a közgyűlés minap Bocz Tamás személyében új gazdasági igazgatót választott. Mi szükség volt erre?
- Hatalmas feladat és hatalmas terület felett diszponálunk. Nulláról kellett felépíteni a céget, elindítani az infrastuktúrát, s a tartalmi működést - ez indokolta a kettős ügyvezetést. Az ellátandó feladatmennyiség akkora, hogy mindenképpen szükség van olyan személyre, aki átlátja a gazdálkodással kapcsolatos teendőket. Bocz Tamás eddig pénzügyi igazgatóként tevékenykedett, mindent ismer, maga is tevékenyen alakítota a céget, mindenben számíthatunk rá. Nagyon örülök a megerősítésének.

- Tarható-e az az irányvonal, amit az önök kinevezésekor célként tűztek ki?
- Igen, továbbra is tartjuk az irányvonalat. Ez az év - minden nehézség ellenére - jól sikerült. A nulláról építkező struktúra azt is jelenti, hogy a problémák mentén folyamatosan változtatjuk a mechanizmusokat. Az aktuális problémák mentén egyes dolgokat újra kell gondolni, legutóbb a szervezeti struktúrát finomítottuk. Ahogy felmerülnek a problémák, úgy gondoljuk újra, keressük a hatékonyabb megoldást, de a fő irányvonalak ugyanazok, mint az elején. Ugyanazon marketing- és kulturális stratégia mentén haladunk, amit egy évvel ezelőtt célként fogalmaztunk meg.

- Lassan befejezéséhez közeledik a Zsolnay Negyed, újra kulturális programokkal várja látogatóit a Művészetek Háza. A költségvetéssel kapcsolatban lehet-e már konkrét adatokról beszámolni?
- Ezt természetesen a ZSKN kapcsán még nem tudjuk megmondani, csak azon épületek esetében, amelyek már tavaly elkezdtek működni (Sikorszky-ház, Bóbita, Kodály Központ). A folyamatosan átadandó, megnyíló épületek esetében mindig a megvalósíthatósági tanulmány számaiból indulunk ki a költségvetés figyelembevételekor és tervezésekor. A hangversenyterem esetében jobbak lettek a számok, mint amit előzetesen vártunk. Olcsóbb az üzemeltetés, mint amit egy évvel ezelőtt gondoltuk volna.

- A Kodály Központtal kapcsolatban megkerülhetetlen kérdés, hogy milyen fejlemények vannak az állami szerepvállalást illetően?

- Az önkormányzat az illetékes abban, hogy milyen megegyezésre tud jutni a kormánnyal. Ez azért nehéz, mert jelenleg nincs állami fenntartású vidéki intézmény, így kérdéses a jogszabályi háttér. Az biztos, hogy januártól új üzemeltető szervezet áll fel, amely a hangversenyterem további működtetéséért lesz felelős. Én azonban úgy vélem, hogy a város szempontjából - mivel ez a központ Pécsett található - fontos, hogy a Kodály Központ brandje Pécsett maradjon.

- Januártól - ebből következően - megváltozik-e a szervezeti struktúra?
- Mindenféleképpen, noha már most is divíziókban működünk, a Kodály Központ például önálló részlegként tevékenykedik. De jelenleg - költséghatékonyság miatt - még átfedések vannak a marketing, a kommunikáció, az értékesítés és a rendezvényszervezés területein.

- Nemrég egy ötvenmillió forintos hitelt vettek fel. Mi szükség volt erre?
- Ez egy folyószámlahitel-keret, amely lehetőséget teremt arra, hogy akár mínuszba is fordulhasson a számlánk. A működés szezonális, januárban-februárban kevesebb a vendég, átmeneti költségvetéssel dolgozunk. Ez tehát tulajdonképpen egy biztonsági tartalék, amely mozgásteret biztosít az üzemeltetéshez. Napi milliós nagyságrendű működési költségekről beszélünk, 70 ezer négyzetméteres üzemeltetési területen.

- Stenczer Béla nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy a következő évben a POSzT-hoz kapcsolódó számos rendezvénynek adhat otthont a kulturális negyed.
- Konkrétumok még nincsenek, de a tárgyalásokat már megkezdtük a témában. Én személy szerint örülök neki, hiszen a POSzT az egyik legrangosabb esemény a városban. A negyed alkalmas arra, hogy a színházi fesztivál egyes eseményeinek is helyet biztosítson.

- Van-e már tanulmány vagy előzetes felmérés arra vonatkozóan, hogy mennyire lesz fenntartható a negyed működtetése? Mennyire tölthető meg tartalommal?
- A kultúra bizonyos értelemben nem fenntartható, hiszen a rendezvények bevételeiből nem kompenzálható az üzemeltetési költség. Az viszont, hogy sokan legyenek és sokan igénybe vegyék a területet, az a mi felelősségünk. Változtattunk például azon a korábbi elképzelésen, hogy mindhárom belépőkapunál jegyértékesítő pontokat helyezzünk el. Így nyitott térré tettük a negyedet, bárki számára ingyenesen használható parkokkal, játszóterekkel, csak a kiállításokért és a koncertekért kell fizetniük az idelátogatóknak. Így remélhetőleg az emberek akkor is szívesen töltenek el itt időt, ha nem akarnak pénzt költeni. A Gyugyi-gyűjteménynek egy év alatt 40 ezer látogatója volt, a mauzóleumba az első hónapban több mint hatezren látogattak el. Óriási az érdeklődés belföldről és külföldről egyaránt, tehát nincs az a veszély, hogy üres maradna a terület. Az egyetem hatszáz fővel költözött be a saját területére, jó látni azt a pezsgést, ami már most érzékelhető.

- Nyilván van stratégiájuk a külföldre való nyitást illetően is.
- Ez az egyik legnehezebb, mert ez nemcsak stratégia, hanem pénz kérdése is, s most sok mindenre nem jut kellő forrás. Ezt megérezzük mi is, ugyanúgy, mint a szociális ágazat vagy az egészségügy. A kultúra is ebben a cipőben jár, és a külföldi megjelenés is legfőképp pénz kérdése. Megoldásként azonban örömmel mondhatom, hogy jó az együttműködésünk a Turizmus Zrt.-vel, a TDM-mel akik zászlóshajóként tekintenek a Zsolnay-negyedre, s sokat segítenek a külföldi megjelenésben. Másrészt nyitottak vagyunk, kollegáim kapcsolatai, jelenléte is segíti nemzetközi megjelenést. Folyamatosan nézzük a nemzetközi pályázatokat, hogy tudunk-e olyan kooperációkat létrehozni, amelyek által népszerűsíthetjük a negyedet, harmadrészt pedig fontos számunkra az egyetem nemzetközi bázisa. Emellett az egységes városi nemzetközi stratégia kialakítása is előrelépést jelent a korábbiakhoz képest.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva