Borsónyi jég esett: normális?

2010. április 15. csütörtök 20:09

Borsónyi jég esett: normális?
Az éves működési költségnek nagyjából a tizede hiányzik a Nefela Jégeső-elhárítási Egyesületnek ahhoz, hogy a dél-dunántúli régió mindhárom megyéjében a a jégesők szempontjából legkockázatosabb időszakban biztosítsa a jégeső-elhárítási szolgáltatást. Ami hagyományosan május elsején indul és az éves költségvetés erejéig, általában kora őszig tart. Miközben az időjárás változása miatt egyre hosszabb az az időszak, amelyben zivatarokra és jégesőre kell számítanunk.

Borsónyi jég esett csaknem tíz percen keresztül szerdán Pécs déli városrészeiben. A nem túl hosszú, de annál intenzívebb jégeső teljesen beborította a Kertvárost. Málomban harminc éve nem volt ekkora jégeső, sokaknak újra elő kellett venniük a hólapátot, hogy az udvarukat megtisztítsák a több centi vastag jégkásától, illetve a vele lerombolt levél- és hajtásmaradványoktól. Kertvárosban még órákkal a zivatar elvonulása után is fehérlett a fű a lehullott jégtől.

A Pécsi Újság.hu munkatársának percekkel a vihar előtt mondta el a hármashatárhegyi meteorológiai állomás ügyeletese azt, hogy a déli határszéltől egészen a Kelet-Mecsek lábáig bárhol lehet erős zivatar. A néhol 7 kilométer magas viharfelhőket azonban ő is csak azért látta, mert alig néhány órával korábban indította be idén először a meteorológia radart, amit ezzel a próbaüzemmel készítettek fel a jégeső-elhárítási szezonra.

- Hagyományosan május elsején kezdődik a munkánk, hiszen a késő tavasz, illetve a nyár az az időszak, amikor a legnagyobb a veszélye a jégesők kialakulásának - mondta el Huszár István, a Nefela Jégeső-elhárítási Egyesület vezetője. - Sokkal korábban nem is tudnánk kezdeni, hiszen a költségvetésünk csak arra elég, hogy a leginkább kockázatos időszakban működjünk. Márpedig több pénzt egyelőre nem tudunk szerezni a működésre.

Pedig amióta működik a rendszer, azóta 71 százalékkal csökkent a jégkár a védett területen. Huszár István adatai szerint egy jégkár-megelőzésre szánt forinttal 25-30 forintnyi termelési értéket lehet megmenteni, de ennél is kézzelfoghatóbb eredmény, hogy a jégvédett területen működő gazdálkodók jégkár elleni biztosítása éves szinten több ezer forinttal kerül kevesebbe, mint korábban. Sokan mégis ódzkodnak attól, hogy támogassák a rendszer működtetését.

- Az érintett csaknem 660 önkormányzat, a hegyközségek, sőt a kiadásaink 40 százalékát biztosító állam is felismerte a munkánk jelentőségét, azonban éppen a mezőgazdasági termelők azok, akik csak az áldásos hatást szeretik élvezni, ha viszont a támogatásukat kérjük, akkor elzárkóznak - mondta el Huszár István. - Éves szinten 120 millió forintba kerül a működésünk, ennél jelenleg mintegy 8 millió forinttal van kevesebb pénzünk, így kijelenthetem, hogy a jégeső-elhárítás sorsa a mezőgazdasági termelők kezében van.

Az egyesület hektáronként 200 forintos támogatást kér a szolgáltatásért, ami ilyen kiterjedtséggel és összehangoltan az országban kizárólag Dél-Dunántúlon működik.

Képünkön: az április 14-én Pécsen átvonult vihar egy pillanata látható.

Marton Ferenc - Fotó: Kováts Judit