Baranya történetének legnagyobb beruházása során egy új város épül fel Mohácson

Egyszerre zajlik városfejlesztés, emlékezetpolitikai beruházás és nagy léptékű infrastruktúra-építés. A mohácsi csata közelgő, 500. évfordulója apropóján több, egymással összefüggő projekt fut egyszerre a városban és térségében. A Mohács 500 beruházásairól Hargitai János országgyűlési képviselő, miniszteri biztos személyesen adott helyszíni áttekintést, számolt be róla a Világgazdaság.

Az elmúlt évek egyik legösszetettebb dél-dunántúli városfejlesztési és emlékezetpolitikai beruházása zajlik Mohácson. A mohácsi csata közelgő, 500. évfordulójához kapcsolódó fejlesztések nem egyetlen projektre korlátozódnak, hanem a város több pontját érintő, egymással összehangolt beruházássorozatot alkotnak. A folyamat jelenlegi állásáról és a koncepció részleteiről Hargitai János országgyűlési képviselő, a Mohács 500 miniszteri biztosa személyesen adott áttekintést a Világgazdaságnak. Eközben a mohácsi Duna-híd és a hozzátartozó kétszer két sávos út építése is jól halad.

Ütemterv szerint halad a kétszer két sávos út építése is

Hargitai János nemrég tette közzé Facebook-oldalán, hogy az M6-os autópálya és a mohácsi Busó-körforgalom közötti kétszer két sávos út építése kimondottan jól áll, a kivitelező az ütemterv szerint halad a munkálatokkal. Elmondása szerint a munkagépek most elhallgattak az adventi időszakra, de a tervezett határidőt biztos, hogy tartani tudják.

Ezt a kétszer két sávot egészen a Busó-körforgalomig jövő év május végén már biztosan használni fogjuk - mondta az országgyűlési képviselő.

Hargitai Jánosnak nemrég azt is el kellett magyaráznia, hogy nem drágult a mohácsi Duna-híd megépítése további 64 milliárd forinttal - ahogyan arról többen is beszámoltak -, a kormánydöntés értelmében nem a kiadási összegek növekednek, hanem

ez egy átcsoportosítás, ami annak a feltételeit teremtette meg, hogy fedezetet biztosítsanak az elvégzett munka ellenértékének teljesítésére.

A mohácsi Duna-híd az M6-os autópálya déli szakaszával együtt a Dél-Dunántúl legnagyobb infrastrukturális beruházása.

A 756 méteres, négysávos híd építése mostanra látványos szakaszába lépett: a mederpillérek már készülnek, a Clark Ádám úszódaru segítségével hat darab, egyenként 160 tonnás kéreg­elem kerül a Duna fenekére. Hargitai János országgyűlési képviselő a helyszínen a Világgazdaságnak azt mondta: „Nem egy várost elkerülő, hanem egy városba beépülő hidat építünk."
Fennakadás nélkül alakul át a mohácsi Széchenyi tér

A bejárás során Hargitai János hangsúlyozta: a mohácsi program nem kizárólag emlékműépítés, hanem olyan városfejlesztési beavatkozás, melynek egyszerre kell megfelelnie történelmi, kulturális, turisztikai és mindennapi városüzemeltetési szempontoknak.

Ennek egyik leglátványosabb példája a Széchenyi tér megújítása, melyet tudatosan elnyújtott, mintegy 650 napos ütemezésben valósítanak meg. A hosszú kivitelezési idő oka nem technikai nehézség, hanem az a szempont, hogy a tér a munkálatok idején is működőképes maradjon.

A képviselő a helyszínen elmondta: a Széchenyi tér esetében elsődleges elvárás volt, hogy a busójárás - amely évente több tízezer embert vonz Mohácsra - a felújítás alatt is zavartalanul megrendezhető legyen.

Ennek megfelelően a munkákat szakaszokra bontották, ideiglenes megoldásokkal biztosítva a tér használhatóságát. A felújítás első üteme a templom közvetlen környezetét, az árkádsorokat és az azok mögötti területet érinti, ahol az emlékév tartalmi központja kap helyet.

Itt alakul ki az a tematikus sétány, amely nem egyetlen monumentális emlékműben, hanem végigjárható térben meséli el a mohácsi csata és más sorsfordító ütközetek történetét. Hargitai János magyarázata szerint a koncepció lényege az, hogy a látogató mozgás közben, vizuális és szimbolikus elemek segítségével szembesüljön a történelmi eseményekkel.

A félköríves elrendezésű műalkotások egyik oldalon a győztes, a másikon a vesztes csaták hőseire utalnak, a burkolatok vöröses árnyalatai pedig a véráldozat szimbolikáját hordozzák.

A Széchenyi tér egyik új eleme az állandó vízfelület lesz, amelyről a képviselő elmondta: nem díszítőelemnek szánják, hanem a tér funkcionális részeként jelenik meg. A hétköznapokban esztétikai és klímajavító szerepe lesz, a busójárás idején pedig az események természetes környezetévé válhat. A tervezés során kifejezett szempont volt, hogy a vízfelület ne akadályozza a hagyományos tűzrakásokat és felvonulásokat.

Mindemellett a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódó fejlesztések a belvároson túl is érdemi változásokat hoznak. A csatatéri emlékkápolna rekonstrukciója nemcsak az épület teljes külső és belső megújítását jelenti, hanem a Kálvária és a környező közterületek rendezését is magában foglalja.

A tervek szerint új parkolók és korszerű közvilágítás épül ki, ami a látogathatóságot és a környék használhatóságát is javítja.

A beruházás részeként a Bég-patak mentén új járdaszakasz is készül, mely egyrészt biztonságosabb gyalogos közlekedést teremt, másrészt jobban bekapcsolja a természeti környezetet az emlékhely körüli térhasználatba. Ezek a fejlesztések jól mutatják, hogy az emlékévhez kapcsolódó program nem elszigetelt építkezéseket jelent, hanem a történelmi helyszínek és azok környezetének átfogó, funkcionális megújítását célozza.
Új parkolóház és megújuló emlékmű

A belvárosi bejárás során szó esett a parkolási helyzet rendezéséről is. A Széchenyi tér közelében, a korábbi kenyérgyár területén parkolóház épül, mely Hargitai János szerint rendezettebb és biztonságosabb környezetet teremt, mint az évek óta elhagyatott ipari épület.

Felidézte, hogy korábban felmerült a tér alatti mélygarázs lehetősége is, ezt azonban a magas kivitelezési és üzemeltetési költségek miatt elvetették.

A Világgazdaság újságíróját a képviselő a belvároson túl más helyszínekre is elkísérte. A Csele-patak partján álló Csele-szobor és környezete például a város saját forrásaiból újul meg. Hargitai János szerint ez a terület külön finanszírozási konstrukcióban valósul meg, de szervesen illeszkedik az emlékév egészébe, hiszen a mohácsi csata történetének egyik legismertebb helyszínéről van szó.

A bejárás legnagyobb része a nemzeti emlékhelyen zajló fejlesztések bemutatása volt. Itt Hargitai János részletesen beszélt arról, hogy a mohácsi csata nem egyetlen ponton zajlott, hanem nagy kiterjedésű térben, amit a terepviszonyok, a tömegsírok elhelyezkedése és a történeti források egyaránt alátámasztanak. Ennek megfelelően az emlékhely fejlesztése sem egy szűk helyszínre koncentrál, hanem a csatatér egészének értelmezésére törekszik.

A nemzeti emlékhelyen egy föld alatti kiállítótér és egy új emlékkápolna épül.

A képviselő hangsúlyozta: a föld alatti kialakítás célja az, hogy a felszíni sírkert jellegét ne bontsa meg új épülettömeg. A kiállítótér nem klasszikus múzeumként működik majd, mivel a korszakból kevés tárgyi emlék maradt fenn. A hangsúly ezért a digitális, audiovizuális eszközökkel megvalósított történetmesélésen lesz, ami az oktatásban is jól használható.

A feltárt tömegsírok emberi maradványai antropológiai vizsgálatok után kerülnek végső nyughelyükre az emlékkápolnában kialakított osszáriumban. A növényzet megújítása szintén a koncepció része: az 1970-es években telepített növényállomány szimbolikus jelentést hordozott, melyet az újratelepítés során is igyekeznek megőrizni. A kivitelezést döntően helyi, mohácsi cégek végzik, a beruházásokat ugyanakkor állami oldalról az építési tárca felügyeli.

A helyszíni bejárás során Hargitai János nem titkolta:

a legnagyobb kockázatot a határidők jelentik.

Bár a cél az, hogy az emlékév augusztus 29-i nyitónapjára a fő elemek elkészüljenek, több fejlesztésnél is reális lehet a csúszás. Megfogalmazása szerint fontosabb a szakmailag és erkölcsileg vállalható megvalósítás, mint a mindenáron tartott dátum.

Forrás: Világgazdaság