Az önkormányzati lap Hillert ekézi

A Pécsi Hírek cikkét a nemrég nyugdíjba vonult főszerkesztő, Bencze János jegyzi, forrásaink szerint azonban a közelmúltban - főként Méhes Márton távozása óta - a kulturális miniszterrel, az MSZP volt elnökével konfliktusba került Tasnádi Péter polgármester véleményét is tükrözi. (Bencze Jánost nem értük utol, úgy tudjuk, külföldön tartózkodik.)

Az alábbiakban a minden bizonnyal egy újabb szocialista belháború nyitányát is jelző írást teljes terjedelmében közöljük:

"EKF 2010: kormányzati mulasztások

Bajban az EKF! Leáll a projekt! Elmaradnak a beruházások! Pécs elbukja a 2010-es Kulturális Fõváros címet! Debrecenben jobb helye lenne a rendezvénysorozatnak! - ilyen és ehhez hasonló szalagcímek sorjáznak lassan egy éve e megaberuházással kapcsolatban. A kommentárok Pécsen keresik - és nemegyszer meg is találják joggal - a bajt, elfeledve Hiller István oktatási és kulturális miniszter egy nyilatkozatát, amelyben úgy fogalmazott: az EKF nem egy város, hanem egy ország projektje. Körbejártuk, mit tett az ország a város sikeréért.

Az EKF össz-költségvetése - építkezésekkel és a kulturális programokra szánt pénzekkel - meghaladja a negyvenmilliárd forintot. Ennek jelentõs részét az Európai Unió állja, igaz, utófinanszírozás formájában. Magyarul: a városi és a központi költségvetés ütemekre osztva megelõlegezi a milliárdokat az EU-nak, és ha a brüsszeli könyvelõk mindent rendben találnak - egy-másfél éves csúszással -, utalják az euro-milliókat. Hasonló elven mûködik a kormánytól kapott segítség is, így a sor végén álló város kénytelen minden egyes kapavágást saját bevételeibõl, a pécsiek adójából megelõlegezni, remélve: Budapest és Brüsszel nem hagyja magára Pécset.

A projekt fontosságát és nemzeti jellegét hangsúlyozandó, az Európa Kulturális Fõvárosa 2010 program megvalósításával kapcsolatos feladatokról megállapodást kötött 2006. december 5-én az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a Hungarofest Rendezvényszervezõ Kht., Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pécs2010 Menedzsment Központ. A kormány-város szerzõdésként emlegetett szövegben kódolva volt a konfliktus - személyi és pénzügyi egyaránt. Pécs a kezdetektõl neheztelt, amiért Budapest rátelepedett az EKF-re. (Egy jellemzõ példa: a teljes EKF marketing-kommunikációs költségvetés - a felvezetõ évek során felhasználható forrásokkal együtt - majd' kétmilliárd forint. Az eredeti megállapodás értelmében e hatalmas összeg jóval több, mint a felének - 1,332 milliárd - elköltésérõl Budapesten döntenek. Pécs csupán 647 millió sorsáról rendelkezhet. Ez helyben évente 150 milliót jelent városi, országos és nemzetközi reklámkampányra, szóróanyagokra, EKF-megjelenítésre.)
Pécs vezetésének hosszú tárgyalási folyamat végén, 2007 októberében sikerült az OKM egyetértésével módosítania az eredeti szerzõdést. Az új megállapodás jelentõsen nagyobb mozgásteret enged az EKF valódi gazdájának, Pécsnek, és csökkenti a kormány közvetlen befolyását. A szolgálati út betartásával Tasnádi Péter polgármester a szerzõdés-módosítást a város közgyûlése elé terjesztette, a grémium pedig november 8-án áldását adta az új szövegre. (A módosítás utolsó sora: ,,Szerzõdõ Felek a jelen 8 (nyolc) oldalból és 1 (1) mellékletbõl álló együttmûködési megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag írták alá.")

A kormány-város szerzõdés módosítása miatt változtatni kell az összes többi, erre épülõ megállapodáson. Így többek között a Hungarofest Rendezvényszervezõ Kht.-val kötöttön is, mivel ez határozza meg egyebek mellett a marketingkeret felhasználását. Csakhogy: bár lassan három hónap is eltelt, Hiller István oktatási miniszternek még mindig nem sikerült kézjegyével ellátnia, és így hatályba léptetnie a Pécs által már ratifikált megállapodást.

Hiller Istvánhoz az alábbi kérdéseket juttattuk el: Mi az oka annak, hogy két hónapja nem írja alá a módosított Együttmûködési Megállapodást? Mikorra várható, hogy aláírja? Lehetséges-e, hogy általunk nem ismert okok miatt nem szándékozik azt aláírni? S bár közel egy hét állt miniszter úr rendelkezésére, lapzártánkig nem tisztelt meg bennünket válaszával.

E késedelem okát nem ismerjük, de biztosak vagyunk Hiller István elkötelezettségében, hiszen az elmúlt hetekben - míg asztalán aláírásra várt a szerzõdés - több nyilatkozatában is egyértelmûvé tette: ,,Minden elvesztegetett hét, illetve hónap négyszeresen elvesztegetett idõnek számít" (2007. december 1., Berlin). ,,Nem kell elõre sírni, és elõre temetni, hanem szisztematikusan dolgozni kell, ez a program még megcsinálható" (MTV, Az Este címû mûsora, január 21-i adás).

Korábban írtuk: nem ismerjük a késedelem okát, hatásait annál jobban. Minthogy a miniszter nem léptette életbe az új, Pécs számára elõnyösebb szerzõdést, a régi - hátrányos - feltételek mellett kell idén a városnak megterveznie az EKF csapat mûködési költségeire fordítandó és a beruházások elindítását szolgáló költségvetését. Emellett jelenleg folyik a város, az egyetem és a megye között a projektfejlesztési szerzõdés kidolgozása, s ehhez a munkához is szükség volna a Hiller István által még alá nem írt szerzõdésre. Nem szólva arról, hogy a kormány-város megállapodás csak keret, amelynek alapján egy sor különszerzõdést is alá kellene írniuk a feleknek. A miniszterre várva ezek kidolgozása és megkötése is csúszik. Ilyen a korábban említett kommunikációs és reklámkeret felhasználásának ügye Pécs és a Hungarofest Kht. között. A Hiller-autogram hiányában azonban errõl nem is lehet beszélni, így csúszik-halasztódik a több mint kétmilliárdos reklámkeret felhasználására kiírt közbeszerzési pályázat meghirdetése. Eredmény: az EKF kommunikációs keret híján képtelen Pécset a nemzetközi vérkeringésbe kapcsolni, reklámozni a 2010-es program-özönt. Ez lenne az OKM célja?

De nem Pécs az egyetlen, aki képtelen szerzõdni a Hungarofesttel. Ez idáig az oktatási minisztériumnak sem sikerült, pedig ez a megállapodás garantálná a tárca idei költségvetésében meglévõ kulturális programokra szánt pénzek felhasználását. Ám ha Hiller István ezúttal sem tudja megkötni a szükséges megállapodásokat, a Hungarofest képtelen lesz finanszírozni a 2008-as felvezetõ év programjainak nagyobbik részét. Ez lenne az OKM célja?

És még mindig nem járunk a végén. A korábban ismertetett elõfinanszírozási modell kezelésére Pécs tízmilliárd forintos hitelkeretet akar szerezni az Európai Fejlesztési Banktól (EIB). A megállapodáshoz azonban kormánygarancia szükségeltetik, amit - mondanunk sem kell - mind ez idáig nem kapott meg a város. A kormány e halogató taktikájának eredménye lehet, hogy a magára hagyott Pécs képtelen lesz meghitelezni Budapestnek és Brüsszelnek a beruházások elindítását.

Hasonlóan égetõ a ,,kiemelt nemzetgazdasági beruházással kapcsolatos engedélyezési eljárásról" szóló kormányhatározat megalkotása. E bonyolult nevû jogszabály lehetõvé tenné, hogy a projektek leghosszabb (még a fizikai építkezések idejénél is tovább tartó) részét, a hivatalok engedélyeztetési eljárását meggyorsítaná. Bár Pécs és a Regionális Államigazgatási Kollégium a tervezetet már tavaly novemberben elküldte az illetékes kormányszervnek, a kabinet a javaslatot eddig napirendjére sem tûzte.

Fel sem merül bennünk, hogy ebben az országban bárki - legyen az kormánypárti vagy ellenzéki politikus, esetleg magánember - politikai vagy önös érdekbõl Pécs és az EKF bukására játszik. A kialakult helyzetben nem kerülhetõ meg az Európa Kulturális Fõvárosa projekt egyszemélyi politikai felelõse, Tasnádi Péter polgármester, miként a sorozatos vezetõváltások után a poszton megállapodó, sokak által konfliktus-keresõ személyiségnek tartott Mészáros András fõigazgató sem. Emellett azonban nem feledkezhetünk meg Hiller miniszter úr már idézett szavairól: ,,az EKF nem egy város, hanem egy ország projektje." Marad a kérdés: miért halasztódik akkor a kormány-város szerzõdés miniszteri aláírása? Minthogy a legautentikusabb forrás megtagadta a választ, csupán informátorainkra és józan eszünkre hagyatkozva tehetünk fel újabb kérdéseket: Hiller miniszter úr valóban módosítani akarja a még alá sem írt módosított szerzõdést, hogy ne Pécs, hanem a budapesti Mûvészetek Palotája legyen az EKF kulturális programjainak lebonyolítója? Igaz az, hogy e tervvel az eredeti, 2006-os szerzõdésnél is jobban megkötné a város kezét? Igaz az, hogy Hiller miniszter úr személyes sértésként élte meg az általa Magyarországra hívott Méhes Márton mûvészeti igazgató lemondását? Igaz az, hogy az EKF kommunikációra szánt budapesti 1,3 milliárdnak a legnagyobb részét már ,,közeli" cégeknek ígérték a döntéshozók? Igaz-e, hogy lejárt az egymásra mutogatás ideje?

És végül: Kinek a projektje az EKF? Pécsé, Magyarországé, vagy Hiller Istváné?

Bencze János"