Az állam tartozik az egyházi iskoláknak

2008. február 06. szerda 21:29

Az egyházi iskolák legtöbbje a túlélésre rendezkedett be, hiszen a kormányzat évek óta alulfinanszírozza az intézményeket.

Mindehhez hozzájön az is, hogy az állam még egy három évvel ezelőtti tartozását sem rendezte, akkor ugyanis a törvény szerinti és az egyháznak járó kiegészítő támogatásnak csak egy részét kapták meg a felekezeti fenntartású iskolák.

A közoktatási intézmények hazánkban alapnormatívát kapnak, ezen felül az önkormányzatok komoly összeggel támogatják az iskolákat. Az egyházak azonban saját bevétel híján csak korlátozottan tudnak a fenntartáshoz hozzájárulni, ezért az állam az egyenlő bánásmód alkotmányos elve alapján kiegészítő normatívát folyósít a felekezeti intézményeknek.

Számukra a kiegészítő támogatás összegét az önkormányzati támogatások országos átlagszáma alapján határozzák meg.

A törvény szerint az így kapott összeg kerül a felekezeti iskolákhoz, de az állam évek óta az egy tanuló után járó egyházi kiegészítő támogatást változatlanul alacsonyan, 128 ezer forintba állapítja meg, míg az önkormányzati átlag 190 ezer forint körül alakul. Annak ellenére van ez így, hogy a működési költségek azóta jelentősen emelkedtek.

- Az elmúlt esztendőben a szülők hathatós segítsége - sokszor a kétkezi munkájuk vagy anyagi támogatásuk - nélkül súlyos helyzetbe kerültünk volna - mondta Hoppál Péter, a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája igazgatója.

Az igazgató hozzátette, bár a fent említett tartozást máig nem fizették ki, de most úgy tűnik, a kormány belátta, nem tartható a felekezeti intézményekben tanuló diákok hátrányos megkülönböztetése. Ezért a fokozódó társadalmi nyomásra az év utolsó napjaiban az egyházi iskoláknak járó kiegészítő közoktatási normatívát 2008-ra megemelték, illetve a 2007-es összeget az önkormányzatihoz igazították.

A pozitív irányú elmozdulás ellenére az igazgató továbbra sem bizakodó: hiszen azontúl, hogy a tavalyi jogos járandóságukat megkapták, a 2008-ra vonatkozó támogatás - a zárszámadási törvény ügymenete miatt - csak két év múlva érkezhet meg. Addig viszont újra több mint takarékosan kell működniük, arról nem is beszélve, hogy a támogatás 2009 végén történő kifizetésig tovább nőnek költségeik.

Ugyanilyen nehézségekkel néz szembe a Pécsi Egyházmegye is.

A római katolikus püspökség által fenntartott - közoktatási - intézményekben (ami nem azonos minden katolikus iskolával), Tolna és Baranya megyében közel ezerhatszázan tanulnak - mindenütt túljelentkezés van.

Mayer Mihály megyéspüspök szerint minden szülő szíve-joga eldönteni, milyen iskolába járatja gyermekét, s nem a kormány, vagy a pártok részéről adott kegy a felekezeti iskolák fenntartását biztosítani. Ráadásul 1997-ben az Apostoli Szentszékkel megkötött megállapodás rögzíti: ezen iskoláknak ugyanolyan pénzügyi támogatásban kell részesülniük, mint az államiaknak. Úgy véli, ezek szerint nem az adófizető és vallásos emberek külön adományaira épülő intézményekről kellene beszélni.

- Az egyház nem termelőüzem, s az önkormányzatokkal szemben nincsenek gazdasági bevételei – mondja Mayer Mihály, majd hozzáteszi:

„Minden környező, posztkommunista országban a visszakapott intézmények mellé valamennyi földet, erdőt is adtak, ez csak Magyarországon nem történt meg. Így ma nincs olyan terület, amelyet hasznosíthatnánk, bérbe adhatnánk bevétel reményében. Hazánkban csak olyan ingatlanok kerültek vissza az egyházhoz, amelyekre költeni kell”.

A püspök szerint gondjaikat az is fokozza, hogy ha az általuk fenntartott egyik iskola a kevés pénz miatt nem tudja befizetni az adókat és járulékokat, akkor felfüggesztik a teljes intézményhálózat állami normatívájának folyósítását. A felekezeti iskolák pedig csak úgy boldogulnak a szűkös finanszírozás mellett, hogy a működtetésre fordítandó összeget a hitéleti támogatásból pótolják ki.

Képünkön: a Leőwey Klára Gimnázium, amelyet a ciszterci rend szívesen működtetne.