A karvezető cserkész

2009. január 02. péntek 20:21

A karvezető cserkész
A pécsi zenetanár ma is állandó rohanásban van: Ivasivka Mátyás hetvenhat esztendősen még mindig feláll a katedrára, s cserkészcsapatának is egyik vezető tisztje. A tanár úr munkatársunknak a kezdetekről, a nehézségekről és a kulturális fővárosi címre való felkészülésről is beszélt.

- Miért válaszotta a tanítást?
- Orvosnak készültem. A gimnáziumban remek biológia tanárunk volt Sávay László személyében, aki a negyvenkét fős osztályból huszonhatunkat megbolondított. Sokan választották az orvosi pályát, eddig huszonnyolc professzor került ki kezei alól. Hihetetlenül megszerettette velünk a biológiát, ma is, 89 évesen is eljár az osztálytalálkozókra. Nálam a zene szeretete is megvolt, tíz évig hegedűltem, de a muzsikálásra csak mint hobbira gondoltam. A kényszer vitt rá, hogy ezt a pályát válasszam. Édesapám kisiparos volt, hittanra is jártam, így nem javasoltak továbbtanulásra - az érettségi után azért sem támogatták felvételemet az orvosira, mert csak „erős jó rendű" diák voltam. A magyar-történelem szakra, melyet másodikként jelöltem meg, pedig azért nem engedtek, mert osztályidegennek számítottam. Azt mondták, nem bízhatják rám az ifjúságot.

Névjegy

Ivasivka Mátyás 1933-ban született Miskolcon.
Az államosított Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizik. Elvégzi a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola Tanárképző szakát  és a fővárosi Népművelési Intézet felsőfokú karnagyképzőjét. 1953-tól négy évig Zalaegerszegen tanár, a tanítóképző intézetben és az ottani zeneiskolában.
1957-től 2006-ig tanított a Nagy Lajos Gimnáziumban, s párhuzamosan harminchárom évet a Janus Pannonius Gimnáziumban is. Jelenleg a PTE Művészeti karának oktatója.
Három évtizedig állt a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán Férfikarának élén, 1964-ben hozta létre a Janus Pannonius Női Kart. Vezette az Agócsy László Zeneiskolát is, ma a Magyar Cserkészszövetség zenei vezetője és a 10. számú pécsi P. Á. R. cserkészcsapat tisztje. 
Munkáját a Magyar Kodály Társaság Emlékplakettjével és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével is elismerték, a magyar püspöki kar pedig a Szent Gellért Díj arany fokozatával tüntette ki. Pécs Város Érdemes Tanára címmel is rendelkezik, legutóbb pedig Kodály Zoltán Emlékdíjat kapott.

- Ha nem tanárnak készült, miért választotta mégis ezt a pályát?
- Édesapám tanácsolta végül, de amikor jelentkeznem kellett a zenetanár képzőre, mintha a fogamat húzták volna. Végül olyan professzorok - többek közt Agócsy László, Sass Dezső, szenttamási Horváth Mihály, Antal György és Takács Jenő - tanítottak, akiknek a házán ma már emléktábla van. Szerencsém volt, azóta sem bántam meg, hogy ezt az utat választottam.

- A tanítás mellett a legfontosabb elfoglaltsága a cserkészet.
- Tavaly volt száz esztendeje annak, hogy egy angol tábornok, Robert Baden-Powell, látva a csellengő gyerekeket, létrehozta az első cserkésztábort. Akkor huszonnégyen voltak, ma harmincötmillióan vagyunk. Sokan úgy tudják, hogy a mozgalom a kereszténységhez köthető, de nem kötődik egyetlen valláshoz sem, csupán a vallás által adott erkölcsi alaphoz. Így még iszlám országokban is vannak cserkészek, Indonéziában például többen mint az Egyesült Államokban. Egyedül a diktatúrákban, például Észak-Koreában, vagy Kubában nincsenek csapatok. Annak idején, a rendszerváltásig nálunk is tiltották a mozgalmat.

- A tiltás ellenére is működtek?
- 1939-ben, hatévesen lettem cserkész - 1948-ig békén hagyták mozgalmat. Ám miután betiltották, akkor is abban bíztunk, hogy az oroszok csak nem lesznek itt negyven évig, így az országban a cserkészcsapatok, ha illegálisan is, de működtek tovább. Mi is mindenféle kitalált néven, musical clubként, vagy sportszakosztályként jártuk az erdőt, imádkoztunk, folytattuk tovább tevékenységünket. Voltak persze lebukások is. 1961-ben egy országos akció keretében nálam is házkutatást tartottak államellenes szervezkedés és fegyverrejtegetés vádjával. Napi politikával - ahogyan ma sem, úgy - akkoriban sem foglalkoztunk, foglalkoztam; mondtam is nekik, hogy még csúzlim sincsen, nemhogy fegyverem. Végül tanúként hallgattak ki, de útlevelet hosszú ideig nem kaphattam.

- Milvel készül az Európa Kulturális Fővárosa programra?
- Pécsi concerto címmel Kovács Attilával, a pécsi rádió zenei szerkesztőjével közösen írunk egy könyvet, amely Pécs és a világ zeneszerzőinek kapcsolatát dolgozza fel. A kötethez harminc órányi zenei anyagot tervezünk mellékletként. Az EKF tekintetében én optimista vagyok, bár azt hallom, a két másik leendő kulturális főváros, Isztambul és Essen már készen áll, s vannak, akik azt mondják, Debrecen akár most meg tudná rendezni programot. Azért nálunk is megmozdult már valami - bár itt, jó magyar szokás szerint, amúgy patópálosan zajlanak a dolgok. Mi is készen leszünk - csak nehogy a végén a színvonal romlásával párosuljon a kapkodás!

B. M.