A helyi közszolgálati média kiszolgáltatott

A felhívás címzettjei az országos és a helyi hatalmi tényezők, a kormányt alkotó és az ellenzéki pártok, a megyei, a települési és a kerületi önkormányzatok.

Az országban sok száz helyi lap, rádió- és televízióállomás működik, döntő többségükben közpénzen.

A nyilvánosság hatalmi manipulálása ebben a szférában a közszolgálati rádiót és televíziót érintő kísérleteknél lényegesen durvább és gátlástalanabb, mert míg azok ellenállásba is ütköző kísérletek, a helyi lapok, rádiók, televíziók és újabban internetes portálok - ma már tudomásul vett gyakorlatként - többnyire az önkormányzati testületek túlsúlyos oldalának, jellemzően a polgármesternek rendelt propagandaeszközök.

Az önkormányzati választások után az új színezetű testületek, a párthovatartozásukat tekintve új polgármesterek egyik első dolga a helyi szerkesztőség illetve szerkesztőségek feldúlása, lefejezése, a nekik nem tetsző munkatársi gárda szélnek eresztése vagy „átprogramozása".

A rendszerváltás óta minden helyi választás után sok száz újságírót, szerkesztőt bocsájtanak el tisztán politikainak tekinthető okokból.

Egy magántulajdonosnak lehetősége van tulajdonával rendelkezni, de a közpénzzel finanszírozott média közszolgálati feladatot kell, hogy ellásson, pártatlanul kell a nyilvánosságot szolgálnia.

A MÚOSZ a Magyar Sajtó Napja alkalmából az ezzel ellentétes, törvénytelen és az újságírószakma képviselőit jelentős számban egzisztenciálisan is sújtó, bevett gyakorlatra hívja fel a figyelmet, különös tekintettel arra az abszurd helyzetre, hogy a tapasztalat szerint gyakran maguk a törvénytelenség elkövetői éreznek késztetést a sajtószabadság megünneplésére.

Fenti állásfoglalásunkat a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának ajánlásával együtt az ország minden helyi közszolgálati médiumot fenntartó önkormányzatához eljuttattuk.

dr. Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke