A diákok irodába vágynak

2008. május 30. péntek 21:14

A diákok irodába vágynak
Ismét indul a diákmunkák igazi szezonja: sok középiskolás és egyetemista évről évre a nyár elején keresi meg a vakációra valót, s ezekben a napokban járnak csúcsra a közvetítőknél regisztrálók is. A lehetőségek adottak: lehet szalag mellett dolgozni, adminisztrációs munkát, vagy telefonos ügyfélszolgálatot vállalni. Vannak azonban csapdák és veszélyek is.

Kezdésként nem árt tisztázni, hogy ki is vállalhat munkát diák fejjel.

Ha a pénzre s szabad idejének eltöltésére vágyó fiatal már túl van a tizenhatodik életévén, dolgozhat ugyan, ám csak feltételekkel. Napi munkaideje nem lehet nyolc óránál több, s hetente sem dolgozhat negyvennél többet - ráadásul nem vállalhat éjszakai munkát, s tizenkét órának el kell telnie a sikták kezdete és vége között. A felnőttekre nem vonatkoznak ilyen megkötések.

Nem vállalják a nyűgöt a nagyok

A nagyobb cégek inkább belemennek, hogy drágábban veszik a munkaerőt, ugyanakkor nem vállalják fel a leendő alkalmazottak kiválasztásának terhét, valamint költségeit. Az is rugalmas számukra, hogy csak a szükséges munkaidőre kell igénybe venniük a dolgozókat, s esetleges betegségük esetén nem kell fizetniük a betegszabadságot, nem kell új alkalmazottal terhelniük könyvelésüket - így gyakorlatilag a közvetítőket segítségül hívó cégeknek munkajogi felelősségük sincs. Ezért érthetően már sok egészen kis vállalkozás is iskolaszövetkezeteken keresztül keres munkaerőt, ahelyett hogy maga választaná ki a leendő dolgozókat.

A leggyakoribb probléma, hogy a diákok vagy adminisztrációs hiba, vagy figyelmetlenség miatt olykor nem kapják meg teljes járandóságukat, vagy éppen nem történik meg időben az utalás. Ami elő szokott még fordulni az az, hogy túlcsúsznak a nyolc órás műszakon, vagy nem telik el tizenkét óra a munka vége és kezdete között.

A fiatalok mindenesetre, ha résen vannak, egyszerűen kivédhetik az esetleges bosszúságokat. Az iskolaszövetkezettel kötött munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló és a munkáltató adatai mellett az adószámot, a munkáltatói jogok gyakorlóját, a munkakezdés napját, a pontos munkakört és a személyi alapbért is.

Mint megtudtuk egy nagyon szorgalmas diák sem képes hazavinni havonta százezer forintnál többet, de az átlagos hatvanezer forintot sem éri el mindenki. A minimum órabér 397 forint, de a szerencsésebbek 450-et is megkaphatnak. A nyelveket jól beszélők idegen nyelvű ügyfélszolgálatokon, vagy éppen fordítással már 70-100 ezer forintot is kereshetnek.

Untenberger Gergely, a pécsi Fürge Diák Iskolaszövetkezet irodavezetője lapunknak azt mondta, igazi slágermunkák nincsenek, mert évről évre hasonló álláslehetőségeket kínálnak. Az egészen kicsi vállalkozásoktól a multikig sok céggel állnak szerződésben, így a paletta sokszínű. Ennek ellenére leginkább a szórólapozás, az adminisztratív és az ügyfélszolgálati munkák iránt nagy a kereslet.

Döntően az időbeosztás és a hozzáértés határozza meg, ki milyen munkát kap, így igen nagy a szórás a lehetőségek között, s nem is lehet igazán általánosítani ez ügyben. Az viszont bizonyos, hogy a nyáron munkát kereső több ezer diák igencsak válogatós: sokszor az időbeosztás, máskor a fizikai feladatok kerülése miatt nem kapnak munkát ugyanis. 

Meg persze azért sem, mert a pécsi közvetítőirodák nem tudják kielégíteni a keresletet. Körülbelül másfél ezer fiatalnak tudnak csak ugyanis kenyérkereseti lehetőséget biztosítani, éppen ezért ideje már most sorba állnia annak, aki még a nyáron szeretne munkát kapni.

A szakemberek a közvetítőket mellőző fiataloknak azt tanácsolják: az indulás előtt mindenképpen kössenek - lehetőleg jogász által előtte szemügyre vett - szerződést, hogy az esetleges problémákat könnyebben lehessen kezelni. A dokumentum legszükségesebb elemei között szerepelnie kell a pontos munkakörnek, a munkaidőnek és a munkabérnek is.

Korb Zoltán - Fotó: hidlap.net