Kötet a pécsi Kálvin-konferenciáról

A kötet szerkesztője Dr. M. Császár Zsuzsa, aki vallás- és etnikai földrajzi kutatásokkal foglalkozik és Szalai Gábor, kisebbségkutatásokat folytató PhD hallgató.

Ahogy a konferenciát, úgy a kötetet is Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének gondolatai nyitják Mi Kálvinunk címmel. Ehhez kapcsolódóan Tőkéczki László a teológus Kálvin politikai és társadalmi hatásairól értekezik. Pap Norbert hazánk hátrányos helyzetű kistérségeinek és a reformátusok által birtokolt földrajzi térnek az összefüggéseit árnyalja dolgozatában.

Mivel a tanulmányok írói sokféle hitéleti és kutató műhelyből érkeztek, politikai határainkon innen és határainkon túlról is, így ennek köszönhetően az olvasók megismerkedhetnek a hazai mellett a kárpátaljai, drávaszögi és az erdélyi református magyarság történetével, jelenlegi helyzetével és jövőjével. Lábadi Károly a drávaszögi magyarság megmaradása és a kálvinizmus összefüggéseibe nyújt bepillantást, hasonlóan Soós Kálmánhoz, aki a kárpátaljai magyarság helyzetével foglalkozik.

A református oktatás, nevelés és iskolaügy témájában szintén több előadás olvasható. Többek között Szilágyi Györgyié, mely a partiumi felekezeti oktatást, míg Molnár Margit a református felsőoktatás helyzetét elemzi a Kárpát-medencében.

A kálvinizmus hatásával a kultúrában, művészetben és a tudományban nyolc tanulmány foglalkozik. Hoppál Péter a gregorián passió református hagyományaival ismerteti meg az érdeklődőket, de olvasható protestáns és katolikus etika a kapitalizmus szelleméről, valamint az ex librisekről is.

Érdekes és hasznos tanulmányban összegzi a baranyai reformátusok életmódjáról végzett kutatását M. Császár Zsuzsa és Szalai Gábor.

Képünkön: Kálvin János portréja.