Döglődik-e a bolognai rendszer?

A bolognai rendszer – melyet 2006-ban vezettek be Magyarországon, s azóta mind hallgatói, mind oktatói oldalról rendgeteg kritika éri – legszembetűnőbb eleme, hogy a korábbi osztatlan, ötéves oktatást felváltotta egy hároméves alapképzés illetve egy kétéves mesterkurzus. Emellett az európai egyetemek közti átjárhatóság is megvalósult.

Hazánkban számos kritika érte a rendszert, mondván, az nem képes megfelelő szakembereket képezni. Problémák más országokban is előálltak, a szerdai konferencián az előadók mégis inkább a pozitívumokat hangoztatták.

A rendezvényen a bolognai rendszer egyik alapító tagja, Nagy-Britannia is képviseltette magát Gerald J. Pillay, a Liverpool Hope Egyetem alkancellárjának személyében. A professzor kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer átalakításával Európa-szerte egységessé vált a képzés, amely a mobilitást, az egyetemek közti átjárhatóságot segítette elő. A rendszerben egyébként tapasztalható némi zavar a szigetországban, hiszen több egyetemen nem folytatnak mesterképzést, helyette a hat vagy nyolc szemeszter alatt elvégezhető alapképzés nyújt megfelelő presztízsű diplomát.

Romániában is voltak ellenzői a Bologna-reformnak, mert a felsőoktatás színvonalának csökkenésétől tartottak – többek közt erről is beszélt a konferencián Rodica Ofelia Miclea, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem rektorhelyettese. A román felsőoktatás átalakítása középpontjában az áll, hogy mindenki megkapja a lehetőséget arra, hogy továbbtanulhasson. Keleti szomszédunknál a 2005/2006-os tanévtől vezették be a bolognai képzést, ez alól a jogi, az orvosi és a művészeti képzések jelentenek kivételt. Eleinte nem ment könnyen az átállás, az állam ugyanis az EU átlagához képest a GDP kisebb hányadát fordítja az oktatásra; emellett az új képzési formát rendszeridegennek is tartották. Ahogy az az előadáson elhangzott, azóta sikerült intézményi szinten elfogadtatni a reformot, melynek bevezetése után több új szak indult. Jelenleg a román felsőoktatás reformjának újabb hulláma zajlik, melyben főként a kutatások elősegítésére helyezik a hangsúlyt.

Előadásában a Duna-menti országok egyetemeinek együttműködését szorgalmazta az Újvidéki Egyetem rektora, Miroslav Veskovic. A bolognai rendszer is a közös kihívások miatt jött létre, és a Duna-menti országok együttműködésének is ez lenne az értelme, mondta. A professzor a nemzetközi mobilitás fontosságát hangsúlyozta, mert így a tudás hatékonyan tud áramlani, a rendszer pedig tovább tud fejlődni.

Zárásként Salvato Trigo, a portói Fernando Pessoa Egyetem rektora a bolognai folyamattal kapcsolatban kiemelte, hogy annak bevezetésével a kreativitás és az innováció nagyobb szerepet kapott a felsőoktatásban.

Képünk a szerdai konferencián készült.

Palotás Péter – Fotó: Kováts Judit